A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Fejér Gábor: Népvándorláskori fakoporsók Eurázsiában

oldallapokban képzett aljba fekszik fel, a hosszanti oldalakon pedig egyenes élillesztéssel, faszeggel van rögzítve. Szintén analóg megoldásokat mutat a 3. sz. szarkofág,

72 ahol az eltérések újra csak a fenéklap beillesztésénél jelentkeznek. A fenéklap csapolással nem csatlakozik az oldalakhoz, hanem él mentén illeszkedik azokhoz, a kötést pedig ferdén elhelyezett, mindkét tagon átmenő faszegekkel hozták létre. A szerkezetet erősítendő a fenéklap hevedereit a hosszanti oldalakba beeresztették, itt a ferde faszeg mindhárom elemet átköti. A fenéklap pozícióját illetően az előző megoldások kombinálódnak a 4. sz. szarkofágon (6. ábra).

73 A fenéklap számára itt is körbefutó árkot képeztek az oldalfalakon, de a hevederek is be vannak eresztve azokba, s a három elem kötését szintén ferde faszeg biztosítja. Az eddigiektől eltérő megoldásként jelentkezik, hogy a három elemből álló oldallap középső tagját nem csapolták a lábakba, hanem csak a két szélső alkatrészhez rögzítették faszegezett derékszögű egyenes élillesztéssel. A 6. sz. darab oldalfalát fennmaradt töredéke szerint

74 hasonlóan készíthették, de a középső darab is be volt eresztve - bár kisebb mélységben - a lábba. Az ábra jól szemlélteti, hogy csak a két szélső darab csapját rögzítették keresztirányban faszeggel, valamint a korpuszoldalakon alul, a fenéklap számára képzett körbefutó árkot. A 10. és 15. sz. szarkofágokról közölt rajzok

75 formai hasonlóságokról tanúskodnak, a szerkezetet illetően azonban csak az oldaldeszkákat rögzítő faszegekre nézve nyerhetők felvilágosítások. A 23. sz. kisméretű gyermekszarkofágról nem közöltek rajzot.

76 A fotókról jól leolvasható azonban, hogy a deszkalapokból összeállított oldallapok fecskefarkas sarokkötéssel csatlakoznak egymáshoz. A lábakon nagyméretű aljat képeztek, így a korpusz részben a lábakra támaszkodik, részben pedig a láb rátakar az oldallapokra. Látható továbbá, hogy a fenéklapot ez esetben is hevederekkel rögzítették (7. ábra). A 29. sz. szarkofág

77 eltérő felépítésű. A lábazat itt független a korpusztól, alulról csatlakozik a fenéklaphoz. A korpuszoldalakat azonban az előbbiek szerint általánosan alkalmazott sarokoszlop fogja össze. A fakötés a közölt darabok közül ezen egyetlen esetben lászik azonosnak az ácsolt ládán alkalmazott kötési móddal. Az oldaldeszkák vállazatlanul, minimális keresztmetszet-szűkítéssel vannak beeresztve a sarokoszlopba, de hiányoznak a rögzítő faszegek. A korpuszt a rajz szerint az alul-felül keretező párkánytagozat tartja össze, egy meglehetősen egyedi és bonyolult fakötéssel. Mivel függőleges metszetrajz nem készült a szarkofágról, nem tudhatjuk, hogy a sarokkötés az ácsolt kötési módot idézi, vagy már a klasszikus keret-betét szerkezetet vetíti előre. Bár minden szerkezeti részletre nézve nem szolgáltat felvilágosítást, a 34. sz. szarkofágról közölt rajzok

78 szerint a tárgy egyértelműen keret-betét szerkezettel készült. A szarkofág vázas szerkezetű, s a lábak ezen vázszerkezet szélső darabjai. A lábakat mind a négy oldalon alul-felül vízszintes keretdarabok kötik át - sajnos az ábra a kö72 Watzinger, Carl 1905. 27-28. 40-41. ábra, 67.124. ábra 73 Watzinger, Carl 1905. 29.43-48. ábra, I-II. tábla 74 Watzinger, Carl 1905. 31.54. ábra 75 Watzinger, Carl 1905. 38. 67-68. ábra 76 Watzinger, Cári 1905. 42^4. 76-80. ábra 77 Watzinger, Carl 1905.48. 89-91. ábra 78 Watzinger, Carl 1905. 53-54.112-115. ábra 409