A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Fejér Gábor: Népvándorláskori fakoporsók Eurázsiában

mai fogalmaink szerinti gyalu hiányában is megvalósítható. Csak két példát idézzünk ennek alátámasztására. A felület simítására Egyiptomban homokkövet használtak,

42 de megfelelhetett erre a célra az avarság körében s a sztyeppevidéken másutt is elterjedt, nyílgyaluként ismert szerszám is,

43 amely nézetem szerint a színelőpenge analógiája lehetett. Saját gyűjtéseim szerint is a gyalu használata nélkül is kielégítő simaságú, asztalosszerkezet készítésére alkalmas felületet lehetett létrehozni csupán fejsze és faragókés segítségével,

44 bár meg kell jegyeznünk, hogy a most vizsgált korban ez utóbbi elterjedését nem ismerjük; a magyarsághoz valószínűleg a középkor korai, honfoglaláskori szakaszában került.

45 Elmondhatjuk ugyanakkor, hogy a fűrész, bár jelentősen megkönnyíti a munkát és a pontosságot is növelheti, egyes asztalos fakötések kialakítsához sem elengedhetetlenül szükséges. Paulsen, Peter- Schach-Dörges, Helga által bemutatott 'grabkammer' (13. ábra)

46 nemcsak azt példázza, hogy a lapelemek felülete nem feltétlenül síkra munkált, de a szemléltetett - tegyük hozzá, az ábra szerint igen laza - fakötések fűrész nélkül is létrehozhatók. A noin-ulai koporsók (8-10. ábra)

47 kötései szintén elkészíthetők mindössze vésővel illetve fúró segítségével. A paziriki szkíták, akik mint láttuk nem ismerték a fűrészt, a sírkamrák sarokkötéseit 8 féle módon tudták megoldani.

48 Egy recens nurisztáni láda, amelyet személyesen vizsgálhattam meg (23. ábra), egyetlen fakötéséhez sem használtak fűrészt, csupán a hosszlevágások történtek azzal. Ezen láda kötéseivel analóg módon, házimunkában készült kávaszerkezetű polcokat ismerünk a moldvai csángóknál is, melyek a közlés szerint „csak fécivel" (= fejszével) készültek (24. ábra).

49 Feltétlenül említést érdemel, hogy a fakötések kialakításának lehetőségét Childe, V. G. is jóval a fűrész megjelenése előtt megengedhetőnek véli,

50 s hogy a fűrész még a keresztirányú véglevágásokhoz sem minden esetben szükséges.

51 Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Néprajz sajtó alatt lévő IV. kötetében K. Csilléry Klára is hasonló eredményre jutott a fűrész és a fakötések összefüggéseit illetően.

52 Röviden szólnunk kell még a fent vázolt technológiai lehetőségek egy következményéről, az oldhatóság kérdéséről. Valamely fakötést oldhatónak nevezünk akkor, ha az egyesítés után a termékelemek újólagosán szét- és összeszerelhetősége roncsolásmentesen biztosított. Ellenkező esetben, a kötés oldhatatlan. Oldhatatlan kötést ragasztással, vagy kötőelemek alkalmazásával lehet létrehozni. Esetünkben arra kell rámutatni, hogy a ragasztott kötés az, amelyik inkább igényes a csatlakozóelemek megmunkáltságára, tehát a jelzett korban inkább megkívánta a fűrész használatát. Bár is42 Lucas, A. - Harris, J. R é. n. 449. 43 Vö.: K. Csilléry Klára 1982. 75-77. értelmezését az ősmagyarság körében, valamint Lükő Gábor 1937-38.131-133., Erdélyi István 1982.160., László Gyula é. n. a. 81. 44 Vö.: Fejér Gábor (1990. a.) 108. 45 K. Csilléry Klára 1982. 209. 46 Paulsen, Peter-Schach-Dörges, Helga 1972. 8. ábra 47 Rugyenko, Sz. 1.1962. 7-21. ábrák 48 Rugyenko, Sz. 1.1960. 215. 49 Dr. Kos Károly-Szentimrei Judit-Dr. Nagy Jenő 1981.132. 80. d. ábra 50 Childe, V. G. 1949.14. 51 Vö.: Fejér Gábor é. n. technológia rekonstrukcióját. 52 K. Csilléry Klára szíves szóbeli közlése. 406 <