A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Fejér Gábor: Népvándorláskori fakoporsók Eurázsiában
mert, hogy a ragasztást már igen korán alkalmazták, 33 mégis inkább a fűrészek hiányában az asztaloskötések viszonylagosan nagyobb választékával, ugyanakkor a ragasztás kisebb valószínűségével kell számolnunk. Szilárd kötés kialakítása azonban nem igényelte feltétlenül a ragasztás alkalmazását, azt faszegekkel is létre lehetett hozni. A faszegek hosszanti irányban kúposak, amelyek szintén kúpos furatba illeszkednek. A kúpos furat technológiai következmény: a használatban lévő fúró - abban az esetben, ha nem átmenő furatról van szó - ilyen nyomot hagy maga után. Emellett a faszegek keresztmetszete nem körszelvény, hanem attól eltérő idom, nem ritkán négyszög. 34 Könnyen belátható tehát, hogy az ily módon készült kötőelemek szerelve megfelelően zárt, kellően szilárd és oldhatatlan kötést hozhatnak létre. 33 A fentiek alapján figyelemmel a technológiai tisztázatlanságokra, úgy látom, hogy vizsgálati szempontul a szerkezeti megoldásokat célszerű választani. III. Lássuk elsőként, milyen típusokat kínálnak a konkrét tárgyi leletek. 1. Vályúláda. Szerkezeti szempontból monoxylnak tekintendők. Széles körben ismert tárgyforma, mind nyugat-európai, 56 mind közép-európai, 37 de egyiptomi 38 és keleti (1. ábra) 39 párhuzamok is idézhetők. A típus továbbélése ládaként igen szívósnak bizonyult, 60 eltérő funkciókban pedig napjainkig kimutatható. 61 Vizsgálataink szempontjából közömbösek, az esetek többségében csak konfigurációs eltérések mutatkoznak. Létezik azonban egy olyan forma, amelyre feltétlenül fel kell hívni a figyelmet, s amely sajátos átmenetet képez a vájt típusok és a tektonikus darabok között. Ilyen a nyugat-kínai Lo-nor medence i. sz. kezdete körüli időkből származó koporsója, 62 melyen a kivájt fatörzs két végét deszkalapokkal zárták le, melyek a belső hengerpalástra illeszkednek, s ahhoz két oldalról l-l csapfoggal csatlakoznak (2. ábra). Sajnos nem lehet tudni, hogy az alkatrészek kötését mi biztosítja. A megoldás az asztalosszerkezetekkel mutat affinitást, s így a szerkezeti fejlődés egy újabb lehetőségére mutat rá, melyet véleményem szerint a vájt szarkofágokkal formai megfelelést mutató antropomorf tektonikus egyiptomi múmiakoporsók is igazolhatnak. 2. Ácsolt láda. A jelenlegi szerkezet-fejlődéselmélet szerint a következő lépcsőfok. Szempontunkból a legproblematikusabb tárgyforma. Tény, hogy a tömegesen a 53 Pl.: az egyiptomi gyakorlatra 1. Lucas, С.-Harris, J. R. 1. A halenyv használatáról szól a vogul teremtésmonda (László Gyula é. n. a. 338). Már a kelták ismerték a túróenyvet (Fábián Gyula 1984. 69.), melyet a 20. század elején a népi közösségekben élő képzett asztalosok is alkalmaztak (saját gyűjtés, Apátfalva, Csanád-Csongrád megye). 54 A gyakorlat a recens darabokon jól megfigyelhető, de nyomon követhető már Egyiptomban és a görögségnél is. L. Vozil Irén 1979. 237., Watzinger, Carl 1905. HI. tábla. 55 így legalábbis vitatnunk kell K. Csilléry Klára 1982. 209. azon állítását is, mely szerint a magyarság körében még a középkor korai szakaszában is az oldható kötése lett volna az általános. 56 Pigott, Stuart 1987.102.45. ábra, K. Csilléry Klára 1982.59. kép. 57 PL: Germanen, Hunnen und Awaren... 218., Vörös Gabriella 1988. 121. 7. kép, legújabb lelet: Szenttamás, 1. Madaras László 1990.60-66. 58 Vozil Irén 1979. 236. 99 Talbot Rice, Tamara 1957. 21. ábra, K. Csilléry Klára 1982.62. kép. 60 PL: К Csilléry Klára 1982.57-58. kép, Bramwel, Martin (Ed.) é. n. 104., Voit Pál é. n. 63. 61 Összefoglalóan Peesch, Reinhard 1966. 40-61., továbbá pl.: Galauné, P. 1958. Csekalov, A. K. 1974., Benker, Gertiid é. n. müveit. 62 K. Csilléry Klára 1982. 60. kép 407 I
