A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Vida Tivadar: Újabb adatok az avarkori „fekete kerámia” és a korngolatlan cserépbográcsok kérdéséhez
megfogalmazott történeti értelmezésében a bográcsok megjelenését a bolgárok 9. sz.-i hódításával hozta kapcsolatba. 4 * A veresegyházi leleteket feldolgozó Mesterházy Károly 11 lelőhelyről gyűjtött össze korongolatlan cserépüsttöredékeket és keltezésükkor már a 8. sz-ot is számításba vette. 49 О fogalmazta meg először azt is, hogy az agyagüstök a késő római fémüstök utánzataként akár már a 7. sz.-ban is készülhettek, mint az korábban a nyugati germán és a szarmata népeknél is tapasztalható. 50 Békéscsaba környékének topográfiai felmérése során Medgyesi Pál azt tapasztalta, hogy a felszíni bográcsleletek mintegy 43 %-a volt avarkori kerámia-környezetben, a többi mellett Árpád-kori cserepek is voltak. 51 Az ebedi bográcsfület Jozef Zábojník a 7. sz.-ra keltezte rétegmegfigyelések és a társleletek alapján. 52 Nebojsa Stanojeviè történeti prekoncepcióra épülő elméletéhez igazított kronológiája figyelmen kívül hagy régészeti evidenciákat, ezért keltezése alapjaiban elhibázott. 53 A monográfiájához írt függelékében Takács Miklós bőséges irodalmi ismertetés után korábbi véleményétől eltérően már szintén a korongolatlan cserépüstök avarkori keltezése mellett foglal állást. 54 A Csongrád megyei eperjesi avar telep feldolgozásában Bálint Csanád a bográcsokkal együtt előforduló kerámiaegyüttes időrendjét a késő avar kerámiaanyagból hozott analógiák alapján a 8-9. sz.-ra határozta meg. 55 Új eredménye, hogy sikerült kiegészítenie e leletegyüttest a sárga kerámiával 56 , amit az 1987-88-ban feltárt Gyoma-133-as lelőhelyen ismét sikerült dokumentálnunk. 57 A gyomai telep kerámiaanyagából is hiányoztak az Árpád-kori edénytöredékek, a korongolt cserépbográcsok, sőt még a 9-10. sz.-ra keltezett ún. örménykúti típusú kerámia is. 58 Ezért a korongolatlan cserépbográcsok, fazekak, sütőharangok, a kézikorongolt hullám- és vonalköteg díszes edények, valamint a gyorskorongolt sárga kerámia előfordulása alapján a Gyoma-133-as telep avarkori részét a 8. sz.-ra kelteztem. 59 Összegezve tehát megállapíthatjuk, hogy szaporodnak a szabad kézzel formált cserépbográcsok 8. sz.-i keltezése mellett tanúskodó érvek. A régészeti adatokat kiegészítve közben fölmerült egy olyan történeti-logikai hipotézis is, amely a cserépbográcsok Kárpát-medencei megjelenését a 670 után bevándorló népességhez köti. 60 Előrebocsátva az ismertetett kutatástörténeti áttekintést, a cserépbográcsok avarkori voltának bizonyításában szerepet kaphatnak az alább ismertetendő töredékek is. 48 Szőke Béla Miklós 1989.105-116. 49 Mesterházy Károly - Horváth Lajos 1983,112-123. Mesterházy Károly 1985,149-161. 50 Mesterházy Károly 1985,160. 51 Medgyesi Pál 1991,107-118. 52 Jozef Zábojník 1988. 420. Fig. 16/2. a-b. 53 Nebojsa Stanojevic: Nasela VIII-IX. vek. u Vojvodini. Rad Vojvondjanskih Muzeja 30,1987,128131. 54 Takács Miklós 55 Bálint Csanád 1990. 56 Ua. 57 Megköszönöm az ásatónak, H. Vaday Andreának, hogy lehetővé tette számomra az avarkori leletek feldolgozását. 58 Bálint Csanád és Jankovich B. Dénes szíves szóbeli közlése. Bálint Csanád - Jankovich B. Dénes: Örménykút (54. sz. lelőhely) RégFüz Ser 1. 35,1981, 81, 36,1983, 83-84, 37,1984, 74. 59 Gyoma 133 60 Bálint Csanád 1989, 50. 391 >
