A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Vida Tivadar: Újabb adatok az avarkori „fekete kerámia” és a korngolatlan cserépbográcsok kérdéséhez

ben is sikerült kimutatni a szürke és fekete kerámia egyidejűségét. 34 A nagyharsányi temető esetében bizonyítható, hogy a sárga kerámia megjelenésének időszakában még használtak fekete edényeket. A budakalászi temetőben a fekete edények a közép avar korra keltezhető részből kerültek elő. Egyelőre még nem rendelkezünk olyan hiteles régészeti adatokkal, amelyek megbízhatóan adnák meg a fekete kerámia használatá­nak felső, abszolút időhatárát. Egyes híradások szerint a kelet-dunántúli telepeken az egész 8. sz.-ban megtalálható. 35 A birtokunkban levő, már említett régészeti adatok alapján a kutatás jelen stádiumában a fekete kerámiát a 8. sz. közepéig keltezhetjük. A fekete kerámia jelentősége túlmutat azon a tényen, hogy a szürke és sárga ke­rámiák mellett egy újabb avarkori, jó minőségű, gyorskorongolt csoportot sikerült ki­mutatni. A szürke és sárga kerámia ui. főzésre, folyadéktárolásra alkalmatlan díszke­rámia. Hiányoznak is róluk a használatra utaló nyomok, a korom- és égésfoltok. A fe­kete kerámia nagy kulturális jelentősége abban rejlik, hogy bizonyítja: az avarság a mindennapi életben is használt a díszkerámiát megközelítő magas színvonalú, gyorsan forgó korongon gyártott edényeket. A fekete kerámia több Duna menti fazekasműhely terméke lehetett. Figyelembe véve, hogy kelet-európai analógiák alapján a tömegárut és nem díszkerámiát készítő műhelyek hatókörzete kb. 25-50 km nagyságú, több műhelyközpontot is feltételezhe­tünk. 36 (Budapest és Szentendre között, Mezőföldön, Szekszárd környékén, Baranya megyében). A fekete kerámia elterjedésében fontos szerepet játszhatott a Duna mint víziút, amely egyben a legközvetlenebb kapcsolatot jelentette a szerémségi területek­kel, ahol leginkább számolhatunk a késő antik (5-6. sz.-i) edényművesség hagyomá­nyainak továbbélésével. A Kárpát-medencei leletanyag esetében mindeddig nem sike­rült a kontinuitást egyértelműen bizonyító leletcsoportot kimutatni. Legnagyobb való­színűséggel egyes dunántúli fazekasműhelyek esetében számolhatunk a továbbéléssel, de ennek elemzésével a tény puszta említésén kívül még nem foglalkozott érdemben a kutatás. 37 Az egyetlen eddig számba vett 8-9. sz.-i edénycsoport egy olyan hosszabb periódus eltelte után jelent meg, amely kizárja a folyamatosságot 38 és ezért kötődése a késő antik edényművességhez nem bizonyítható. Feltételezésünk szerint az antik tra­díciók továbbélését nem csak a konkrét tárgytípusok, hanem a magas színvonalú kéz­műipari eljárások és a gyártástechnika folyamatosságával bizonyíthatjuk. Az avarkori fekete kerámia megjelenését ennek szellemében értékeljük és benne egy olyan helyi eredetű kerámiatípus feltételezhető, amely elsősorban gyártási színvonalát tekintve épít az 5-6. sz-i Kárpát-medence (Pannónia) fejlett edényművességének hagyományai­ra. Nem véletlen, hogy a fekete kerámia műhelyközpontjai is az egykori Pannónia te­rületére tehetők. Megvizsgálandó, hogy más 7. sz-i gyorskorongolt kerámiacsoportok (bepecsételt kerámia, szürke kerámia, ÉK-dunántúli sárgás-vörös kerámia 39 ) esetében 34 Bóna István 1973, 76. 35 Rosner Gyula szíves szóbeli közlése. 36 Bobrinskij A. A. 1978. 26. (20-30 km = egy napi járóföld) 37 Salamon Ágnes - Erdélyi István: 1971, 62. Rosner 1979,105. 38 Sós Ágnes Cs. 1968. 35-51. 39 Vida Tivadar Chronologie und Verbreitung einiger awarenzeitlichen Keramiktypen. Anteus 20, 1991. (Sajtó alatt) к 389

Next

/
Oldalképek
Tartalom