A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Vida Tivadar: Újabb adatok az avarkori „fekete kerámia” és a korngolatlan cserépbográcsok kérdéséhez

számolhatunk-e és milyen mértékben a korábbi késő antik vagy germán tradíciók folyamatosságával. 2. A korongolatlan és korongolt cserépbográcsok eredete, kronológiája, elterjedése és tipológiája az utóbbi évtizedben a népvándorláskori kerámia-kutatásunkban a legvitatottabb kérdések közé tartozott. Annál is inkább, mivel a megjelenésüket magyarázó különféle elméletek a térség valamennyi szóba jöhető etnikumával kapcsolatba hozták őket - avarokkal, magyarokkal, besenyőkkel, kunokkal sőt még a szlávokkal is. Ennek megfelelően régészeti és történeti jelentőségükről a legkülönbözőbb vélemények élnek a köztudatban.

40 Egyetértés csak a bográcsok létrejöttének és kulturális jelentőségének megítélésében mutatkozik, mely szerint a megtelepedő, laza település-szerkezetben élő, szabad tűzhelyet használó népek gyártották volna őket.

41 A korongolt cserépbográcsok legutóbbi monografikus feldolgozása megnyugtató alapossággal tisztázta az időrendjüket, elterjedésüket és etnikai hovatartozásukat

42

, de továbbra is nyitva maradtak a szabad kézzel formált bográcsokat érintő kérdések. Megítélésüket nehezíti, hogy eddig csak a bográcsok jellegzetes belső fültöredékeit ismerjük, az oldaltöredékek meghatározása pedig a legtöbb esetben bizonytalan. A három nagy valószínűséggel kiegészíthető bogrács közül kettő (Szőreg

43

, Tiszavasvári

44 egyedi példány, amelyekkel az egyre nagyobb mennyiségben előkerülő fültöredékek nem vethetők össze. Az egymást követő elméletek tehát mindössze egyetlen ép bogrács (Karcag

45

) és számos töredék ill. azok régészeti összfüggéseinek ismeretén alapulnak. Tekintettel a fogyatékos adatokra a jelen dolgozatban sem vállalkozhatok a kérdés összefoglaló értékelésére csupán egy újabb lelet közlése kapcsán szeretnénk a szabad kézzel formált cserépbográcsok kronológiájához hozzászólni. A Kárpát-medencében eleinte olyan ásatásokon figyelték meg a korongolatlan cserépbográcsokat, amelyeken jellegzetes Árpád-kori kerámiával és korongolt cserépbográcsokkal együtt fordultak elő.

46 Dobozon a szabad kézzel készült üstök, bekarcolt díszű kézikorongolt kerámiával együtt kerültek elő, de a feltáró Kovalovszki Júlia sohasem találta együtt őket a korongolt üstökkel. E ténynek relatív kronológiai jelentőséget tulajdonított, a telep használatát a magyarokhoz kötötte és a 10. sz.-tól keltezte. Csak az avarkori telepek, teleprészletek sorozatos feltárása vezetett arra a felismerésre, hogy a korongolatlan cserépbográcsok egy része az avar korra keltezhető kerámiakörnyezetben fordul elő. A Dobozon már észlelt és a Békés megyei telepásatásokon megfigyelt, korongolatlan bográcsok, sütőharangok, szabad kézzel formált bekarcolt és bepecsételt edények, hullám- és vonalköteg díszes kézi korongolt kerámia által meghatározott leletegyüttest először Szőke Béla Miklós keltezte a 9. sz.-ra.

47 Később 40 A témakörben megjelent részletes áttekintések szükségtelenné teszik a kutatástörténeti adatok ismétlését. Fodor István 1977, 323-347. Takács Miklós 1986, 88-92,108-111. 41 S. A. Pletnova 1967,110. Fodor István 1977, 325. Takács Miklós 1986. 42 Takács Miklós 1986. 43 Trogmayer Ottó 1960-62. 6. Abb. 2. 44 Fancsalszky Gábor 1983 Tiszavasvári 45 Fodor István 1977, 343. Abb. 5. Takács 1986, Taf. L/l. 46 Kovalovszki Júlia 1975, 204-223. 47 Szőke Béla Miklós 1980,188-195. 390