A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Vida Tivadar: Újabb adatok az avarkori „fekete kerámia” és a korngolatlan cserépbográcsok kérdéséhez

ÚJABB ADATOK AZ AVARKORI „FEKETE KERÁMIA" ÉS A KORONGOLATLAN CSERÉPBOGRÁCSOK KÉRDÉSÉHEZ VIDA TIVADAR (Budapest, MTA Régészeti Intézet) Az avarkori „fekete kerámiára" és a korongolatlan cserépbográcsokra az utóbbi évtizedekben örvendetesen megszaporodott telepásatások során figyelt fel a kutatás. Dolgozatomban a rendelkezésemre álló adatok alapján kísérletet teszek a kelet-dunántúli fekete kerámia tipológiájának, technológiájának és elterjedésének bemutatására, kronológiájának meghatározására. A szabad kézzel formált cserépbográcsok egykor heves vitákat kiváltó kérdéséhez pedig egy új lelet kínálta szemponttal szeretnék hozzászólni. 1. A fekete kerámia gyártásának hagyománya több ezer éves múltra tekint vissza. A neolitikumtól kezdve kultúrától és kontinenstől függetlenül a legkülönbözőbb környezetben tűnt fel. A Kárpát-medencében megtalálhatjuk a bronzkorban és a vaskorban.

1 Különösen szép, csiszolt díszítésével emelkedik ki a jó anyagkidolgozású kelta fekete kerámia.

2 Nagy tömegben és különböző változatokban jelent meg a késő római időszakban

3

, és széles körű elterjedését a germán valamint az európai szarmata népeknél a római civilizáció kisugárzásának tekintik.

4 A gepidáknál a házi kerámia egyes típusainál alkalmazták ezt a technológiai eljárást.

5 Az avarkori fekete kerámiáról mindeddig nem sokat tudtunk. Első említésére és meghatározására a dunaújvárosi telep feldolgozásakor került sor, de sajnos a telepen talált töredékekből még nem sikerült a formákat is rekonstruálni.

6 A feldolgozó, Bóna István már ekkor felhívta a figyelmet, hogy hasonló edények a mindmáig közöletlen mezőfalvi temető korai szakaszában is vannak.

7 Ezzel tehát e technikai jegyek alapján elkülönített kerámiafajtát a sírkerámia esetében már konkrét formákhoz lehetett kötni. 1974-75-ben Rosner Gyula edényégető kemencék előteréből és környékéről tárt fel fekete kerámiát a Szekszárd Bogyiszlói úti lelőhelyen. Megállapította, hogy a szürke kerámia és a fekete kerámia hasonló technológiai eljárással készül és elvetette a kora 1 Szabadfalvi József 1958, 33. 2 Bónis Éva: 1942.10. 3

Ua. 4 Szabadfalvi József 1958,1-7. ua. 1986, 8-9. 5 Csallány Dezső 1961, 254-258. B. Tóth Ágnes 1983. 6 Bóna István 1973. 76. 7

Ua. 385 t