A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Medgyesi Pál: Késő avar temető Bélmegyer-Csömöki-dombon (Előzetes jelentés)

Az ÉK-DNy irányú gödör ÉNy-i sarkában, a „fülkétől" ÉK-i irányban, azzal kb. egy mélységben, egy másik fülkeszerű beásást találtunk. Ez csak 30 cm-re húzódott a fal alá, szélessége 72 cm volt. (III. t. „A" jelzésű beásás.) Az ÉK-DNY-i gödör ÉK-i részéhez egy 394 cm x 414 cm átmérőjű, 300 cm mély szabálytalan kör alakú gödör csatlakozott. Falai függőlegesek voltak, egyedül ÉK felől lehetett megfigyelni némi lépcsőzetességet. Itt egy kb. 100 cm mély, szögletes alaprajzú rész csatlakozott a gödörhöz. Ezenkívül ÉNy felől egy 130x110 cm-es, 80 cm mély, DK felől egy 98x85 cm-es, 60 cm mély beásás tartozott a gödörrendszerhez. A nagyméretű gödör alján szabálytalan négyszög alakú beásásokat találtunk, melyek közül a legmélyebb a felszíntől mérve 350 cm volt. A nagyméretű gödör DNy-i oldalában az ÉK-DNy-i gödör lépcsőzetes része alá nyúlva szintén fülkeszerű beásást találtunk (III. 1.1. „B" jelű beásás), mely 172 cm hosszú volt, legnagyobb szélesség 36 cm, magassága 44 cm. Alja a gödör fenekétől 4-5 cm-rel magasabban, vízszintesen húzódott, alaprajza körszeletre emlékeztetett. Hasonló, 155 cm hosszú, 30 cm széles, 54 cm magas fülkeszerű beásás volt a nagy gödör ÉNy-i falában is (III. 1.1. „C" jelű beásás). Ennek alja 10-14 cm-rel volt a gödör feneke felett. A két fülkeszerű beásás és a nagy gödör betöltésében sem kerámiát, sem csontot nem találtunk, egyedül kevés elszenesedett famaradványt figyeltünk meg minden összefüggés nélkül. Hasonló gödörrendszert az avarkori temetkezések között nem ismerek, így az értékelés nehéz. Felvetődhet az is, hogy a „fülkesír" és a nagy gödör nem egykorú. A dombon valamikor tanya állt, így esetleg arra is gondolhatnánk, hogy ehhez tartozott a gödör. Néprajzosokkal beszélve azonban nem sikerült elfogadható magyarázatot találni a rendeltetésére. Szabályos meredek falai miatt nem tartom valószínűnek, hogy homoknyerés céljából ásták volna, hisz a három-három és fél méteres mélységből a feltárás során is csak „karolva", vagyis többszöri megmozgatással tudtuk a földet kitermelni, s létrát kellett készítenünk a lejutáshoz. Betöltésében semmilyen újkori töredéket nem találtunk, pedig egy ilyen tanya melletti gödör ideális szemétgödör lenne, s véletlenül is belekerülhetett volna újkori anyag. Először azt kell megvizsgálnunk, vajon összetartozik-e az egész gödörrendszer vagy sem. A „fülkesír" és a nagy gödör összetartozása mellett szóló érveket következő pontokban lehet összefoglalni: 1. A nagy gödör szervesen, elég szabályosan csatlakozik a fülke előtti gödörhöz. 2. A feltárás során a nagy gödör és a „fülke" előtti gödör betöltése között semmilyen eltérést nem lehetett megfigyelni. 3. A nagy gödör falában levő fülkeszerű beásások, valamint a „fülke" előtti gödör ÉNy-i sarkában levő fülkeszerű kiképzés szintén az objektumok összefüggésére utal. Ezeket figyelembe véve véleményem szerint a gödörrendszer egykorú, egyszerre keletkezett. Más kérdés viszont, hogy valóban temetkezésről van-e szó, vagy sem. Sajnos ezt jelenleg nem lehet egyértelműen eldönteni, ezért külön veszem azokat az érveket, melyek a temetkezés mellett szólnak, és azokat, amelyek ellene. A gödörrendszer temetkezés volta ellen szóló érvek: 242