A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Medgyesi Pál: Késő avar temető Bélmegyer-Csömöki-dombon (Előzetes jelentés)

1. A nagy gödör ásásakor metszették és részben tönkretették a 98. és a 124. sírt. Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy a gödör az említett síroknál későbbi. A147. sír is metszi a 146. sírt, mégsem kell más korszakbeli temetkezésre gondolnunk. 2. Ilyen gödörrendszert, illetve fülkesírt nem ismerünk az avar kor régészeti anyagában. 3. A „fülke" előtti gödör falai nem szabályosan, függőlegesen lettek kiásva, hanem lefelé kissé összeszűkülnek. 4. Az egész gödörrendszerben csak egy apró állatcsontot találtunk, mely a „fülkében" került elő. Feltűnő, hogy egy ekkora sír ilyen üres. 5. A nagyméretű sír előkelő emberre utalna, maga a temető azonban egyáltalán nem mondható gazdagnak. A 243 sírból csak 11-ben volt övgarnitúra. A gödörrendszer sír volta mellett szóló érvek: 1. A gödörrendszer a temető központi részén helyezkedik el. 2. Körülötte található a legrangosabb sírok jelentős része (50., 27., 136., 58., 102., 95. sír, sőt ide vehető még a 36. sír is). 3. A „fülke" méretei megegyeznek egy átlagos sír méreteivel. Készítésére nem tudok semmilyen más logikus magyarázatot adni. A laza, homokos talajban egyébként nem lehetett teljesen veszélytelen a „fülke" kiásása. A feltárás során mi is csak felülről rábontva tudtuk kibontani. 4. A nagy gödör falai merőlegesek voltak. Ez arra utal, hogy nem természetes úton temetődött be, mert akkor oldalai beomlottak volna, hanem nem sokkal a kiásás után betemették.

2 Ez egyben azt is mutatja, hogy nem lehetett homokgödör, hisz az elvitt homokot nem lett volna mivel pótolnia a temetéskor. A gödör helyén semmilyen mélyedés, lyuk nem volt a felszínen megfigyelhető. A nagy gödörben levő föld mennyiségére jellemző, hogy négy munkás körülbelül másfél hét alatt ásta ki a feltárás során. 5. A nagy gödör alján talált beásás esetleg temetkezés nyoma is lehet, melyet kiraboltak, s a rablók gödrei alakították olyanná, amilyennek mi találtuk. Amennyiben a gödörrendszer sír volt, s valóban kirabolták, akkor a rablás nem sokkal a temetés után történhetett. Erre utal, hogy a „fülkére" nem felülről ástak rá, hanem nyilván az ÉKDNy irányú gödör felől közelítették meg. Ebben az esetben a rablók tudhatták, merről kell megközelíteni a sírt, s talán a frissen ásott földet könnyebb is volt kiásni, mint az amúgy rendkívül kemény talajt megbontani. A még egyben levő holttestet egészben húzták ki a sírból. Ez magyarázná azt, miért nem találtunk embercsontot a „fülkében". 6. A „fülkében" talált állatcsont esetleg a halott mellé tett ételmelléklet maradványa lehet. Mindezek alapján véleményem szerint nem lehet egyértelműen eldönteni a kérdést, vajon valóban temetkezés volt-e a gödörrendszer, vagy sem. Közlését azonban mindenképpen fontosnak tartom, mert esetleg egy új avar kori temetkezési formával van dolgunk. 2 A gödör a feltárás után egy télen át nyitva volt, s a következő évben egyes részeken már nem lehetett a szélére állni az omlásveszély miatt. 243