A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Horváth M. Attila: Adalékok az avar tegezöv viseletéhez

alkalmaztak. Megfigyelhető ez a módszer azon a Han-kori sírból származó teljesen épen maradt bőrövön is, melyet Orvar Karlbeck közölt 1939-ben.

13 (1. T. 3/a-b.) A szobrokon az egyszerűbb példányok mellett azok díszesebb formáit is felfedezhetjük.^. T. 1-4.) Külön figyelmet érdemel az az emberalakos horog, amely az egyik harcos övén díszeleg, és amelynek eredeti, bronzból készült változatát is ismerjük a Han-korszakból.

14 (2. T. 4.) A Han kor idejére a nomád jellegű viselet széles körben elterjedt, férfiak és nők egyaránt viselték, különbség csak abban mutatkozott, hogy amíg a nők különböző selyemövekkel kötötték össze kaftánjukat, addig a férfiak bőrövet használtak erre a célra. Ezt derekukon egy horoggal kötötték össze.

15 A kínai étiket közismerten szigorú szabályai pontosan rögzítették a különböző rangban és tisztségben levő emberek viseletét is. Nem volt mindegy az sem, hogy ki milyen típusú vagy milyen színű ruhát viselt. Ezekben a protokolláris szabályokban meghatározták azt is, hogy ki milyen nagyságú, anyagú és alakú, valamint milyen díszítésű övzáró horgot viselhetett. Az eredetileg egyszerű, praktikus használati tárgy teljesen elveszítette puritán formáját és különböző ember, állat valamint növényi ornamentikákkal díszített, esetenként ezüst, jade, illetve türkizberakásos, jócskán megnyúlt, 25-30 cm hosszú hatalom és rangjelző viseleti darabbá változott.

16 (3. T. 1-5.) A Kínában tai-kounak nevezett tárgy történetének ez a fejezete azonban már nem tartozik szorosan a vizsgált témakörhöz. A népvándorláskori Európába az avarok hozzák be az ilyen övzáró horgokkal ellátott öveket, amelyek elsősorban 7. sz.-i emlékeik között fordulnak elő. Ezt megelőzően a bronzkor és a vaskor embere már használt azonos funkcióval, sok esetben igen hasonló alakú, csontból, illetve bronzból készült, gyakran szintén alakos kialakítású övzáró horgokat.

17 Solange Lemaitre ezekből vezeti le a későbronzkori-koravaskori fibulatípusok kialakulását is.

18 Nagyszámú hasonló lelettel találkozhatunk továbbá a kelet-európai és a belső-ázsiai sztyeppvidék és a hozzá kapcsolódó földrajzi tájegységek számtalan bronz és vaskori lelőhelyén is.

19 Ettől a zónától délre eső területen csak Kínában találkozhatunk vele.

20 Népszerűsége a sztyeppvidéken az európai népvándorláskor lezárulása után sem csökkent. Folyamatos használatára jó példa az a budapesti 13 Karlbeck Orvar 1939. 4. 112-113. Itt szeretnék köszönetet mondani Ferenczy Lászlónak, aki felhívta a figyelmemet néhány távol-keleti párhuzamra, és a megfelelő irodalomhoz is hozzájuttatott. 14 Warthol, Walter - Wirgin Jan 1985.53. Lemaitre, Solange 1938.12/1.82., XXXIV/26. 15 Chinese Clothing. Shanghai 1984. oldalszám nélkül. (A könyv a Kínai Népköztársaság Nagykövetlégének tulajdonában van, kínai nyelven íródott. A vonatkozó szövgrészt Liu Wenquing, a Kínai NK Nagykövetségének harmadik titkára fordította magyarra, amiért ezúton szeretnék köszönetet mondani neki) » Lemaitre Solange 1937. 11/3. XLI/c; е., 1938. 12/1. XXXIII/117., XXXIV/18-29., XXXV/3O40. Alföldi Andris 1932. Taf. 7. Abb. 1., 137. Abb. 2. 17 Lemaitre Solange 1937.11/4. LV/2-3., 9., fig. 1/a-d., fig. 4/a-b., fig. 5/a-b., fig. 6/a-b; d. Bóna István 1959.49-59. u Lemaitre, Solange 1937.11/4. fig. 2/a-d. 19 Lemaitre, Solange 1937. 11/4. fig. 3/a-d. LVI/18. Csernecov, V. N. MIA 35. Moszkva 1953. 127. m/líl. Halikov, Alfred Haszanovics 1977.198. 75. t. 3-6; 8-9. 30 Lemaitre, Solange 1937.12/4. 221. (térkép) 208