A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Horváth M. Attila: Adalékok az avar tegezöv viseletéhez

Néprajzi Múzeumban őrzött 17. sz-i, kelet-turkesztáni pásztoröv is, amelyet László Gyula publikált.

21 Ugyanez az övzáródási rendszer figyelhető meg a H. Tóth Elvira által feltárt kunpeszéri 7. sz-i avar temető 3., 6. és 8. számú sírjaiból előkerült leletek esetében is, amelyek a sírok bolygatatlanságának és a pontos megfigyelések alaján készült, minden részletre kiterjedő sírrajzoknak köszönhetően kiválóan alkalmasak arra, hogy segítségükkel rekonstruálni lehessen az avarkori tegezövek egyik változatát

22 (4. T. 1-3., 5. T. 1-3.) Mindhárom esetben megfigyelhető, hogy a tegezt és a tegezövet leoldva helyezték a sírba. Erre utalnak az eltérő helyzetű tegezek és az egy kupacban, illetve elszórtan elhelyezkedő öweretek. A 3. és a 8. számú sírokból előkerült öweretek elhelyezkedése a látszólagos összevisszaság és a fennálló variációs lehetőségek ellenére is jól észrevehetően kiadja a tegezöv vonalvezetését. Jól kimutatható az is, hogy az övzáró horgok fekvése pontosan ezt a vonalat folytatja, még akkor is, ha a 8. számú sír horga elmozdult eredeti helyéről, beékelődve a kard és a tegez közé.

23 (4. T. 1-2.) A 6. sír esetében sajnos nem élhetünk ezzel a rekonstrukciós lehetőséggel, mivel a halottat sírba tétele előtt rendellenesen szorosan összekötözve bőrbe csavarták, és utána szintén rendellenesen keskeny koporsóba helyezték.

24 (4. T. 3.) Valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyes mellékletek, mint például az igen vékony ezüstlemezből préselt rozettás öweretek teljesen tönkrementek, és egy kivételével azokat megmenteni vagy számukat pontosan meghatározni már nem lehetett. A sírból egyébként sem kard, sem a hozzá tartozó fegyveröv nem került elő, leszámítva a kardhüvely függesztőveret nélküli, mintegy 80 cm hosszúságú famaradványait.

25 A sírból az övzáró horgon kívül semmiféle záró, csatoló vagy függesztőeszköz sem került elő. A horgok népszerűségével magyarázható az is, hogy túllépve az avar birodalom egykori határait, fellelhetők például az itáliai germán népek sírjaiban is. A Castel-trosinoi

26 és a Nocera umbrai

27 7. sz-i longobard temetők leleteinek számos eleme ugyanis szoros kapcsolatot mutat a nomád népek, elsősorban az avarok viseletével. Éppen ezzel magyarázható az, hogy a kunbábonyi fejedelmi sírból előkerült ezüst övzáró horog

28 (5. T. 4.) legközelebbi, bronzból készült párhuzama éppen a Castel-trosinoi 119. számú sírból került elő, egy ovális vaskarikával együtt.

29 (6. T. 4.) Valamennyi lelet olyan sírból származik, melyben tegez is volt. A Nocera umbrai 48. számú sír rajzán igen jól megfigyelhető, hogy a kard és a tőr, melyekhez a felfüggesztéshez szükséges csatok is rendelkezésre álltak, különállóan a bal váll, illetve a kar mellett feküdtek. 21 László Gyula 1940. 94., 7. jegyz., XXIV/1. 22 Ugyanez a jelenség figyelhető meg a környei temető 78-as sírjában is. A kunpeszériekhez hasonló tegezöv rozettás veretei jól elkülöníthetőek a fegyveröv eltérő típusú vereteitől, elhelyezkedésükben is. Salamon Ágnes - Erdélyi István 1971. 21., 35. Tábla. (78. sír). 23 H. Tóth Elvira 1984.12. (A kunpeszéri avar temető 3., 6. és 8. sírjaiból és a kunbábonyi fejedelmi sírból származó közöletlen horgok, valamint a sírrajzok és a leletekkel kapcsolatos észrevételek, az ásató régész engedélyével kerülhettek a dolgozatba, amiért ezúton szeretnék köszönetet mondani neki. 24 H. Tóth Elvira 1984.12. 25 H. Tóth Elvira 1984.12. 26 Megarelli, R. 1902.145-380. 27 Paribeni, Angiolo - Pasqui, Roberto 1918.137-362. 28 Közöletlen. A publikációba az ásató régész, H. Tóth Elvira engedélyével került. 29 Mengarelli, R1902. 292., fig. 198. 209