A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Horváth M. Attila: Adalékok az avar tegezöv viseletéhez

4. század utolsó harmadában a Csou kor „harcoló fejedelemségeinek" egyikét jelentős Csaó ura, Wu-ling (ie. 325-299) hadseregét barbár ruhába öltöztette, hogy így könnyebben vehesse át a nomádok taktikáját, melynek ismerete és sikeres alkalmazása volt az egyetlen lehetőség a kellemetlen szomszédok, a Toung Hou-k (a hegyek barbárjainak) visszaszorítására. Itt említik először, a nadrág, a kaftán és a csizma viseletét, amelyek később népviseleti darabokká váltak Kínában.

8 Ekkor vezetik be a régi megkötött textil öv helyett az összekapcsolható nomád bőrövet, amelyre különböző tárgyak felakasztására szolgáló fémkarikákat erősítettek. Ligeti Lajos véleménye szerint ez a folyamat már régebben megindult és messze túlhaladta Csaó határait.

9 Az azonban bizonyos, hogy erre az időre tehető a nomád típusú harcmodor és viselet szélesebb körű elterjedése a korabeli Kínában. Mint ahogy az is biztosra vehető, hogy az itt tárgyalt tárgytípus is ekkor kerülhetett be Kínába - minden bizonnyal hiung-nu közvetítéssel - és válhatott a kialakuló császárság hadseregének és udvari tisztségviselőinek igen fontos, rangbéli állást is kifejező felszerelési tárgyává. Az egyesítést végrehajtó Cin Si-Huang-Ti (ie. 259-210) - aki elsőként viselte a császári címet - volt az aki maga alá gyűrte az ellene szövetkező és hiung-nu segédcsapatokat is felvonultató kisebb fejedelemségeket. Az ő, valamint a dinasztiáját felváltó Han korszak (ie. 202-isz. 220.) császárainak katonai sikereit, amelyek a hiung-nuk végleges legyőzetését eredményezték, a barbároktól átvett taktika és harci eszközök mesterfokú alkalmazásának köszöhették. Ékes bizonyítéka ennek, a nagy uralkodó Cin Si-Huang-Ti közelmúltban megtalált temetkezési kerületében előkerült agyaghadsereg, amelynek katonáin nomád stílusú, illetve egy ahhoz igen sok elemében hasonló öltözet figyelhető meg.

10 Ezek a szobrok igen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen élethűen ábrázolják az eddig csak leírásokból és viszonylag nehezen rekonstruálható sírleletekből ismert korabeli kínai udvari- és katonai ruházatokat és felszerelési tárgyakat. Számunkra legfontosabbnak a legismertebb páncélos harcosok mellett felbukkanó, kaftánt, nadrágot és csizmát viselő csoport tűnik, amely visszavezet bennünket eredeti témánkhoz. E csoport katonái ugyanis kaftánjukat széles bőrövvel fogják össze, méghozzá olyannal, amelyen a csatot egy, a vizsgált tárgytípushoz igen közel álló horog helyettesíti.

11 (1. T. 2.) Ez a horogtípus díszítetlen, ovális testű, nyújtott, elkeskenyedő szára enyhén ívelődő. Horga, amely néhány esetben kis gombban végződik, befelé is görbülhet. Összehasonlítva a magyarországi példányokkal észrevehető, hogy a Kada Elek által közölt gátéri avar temető egyik leletével mutatnak rokonságot.

12 (1. T. 1.) Különbség csak a felerősítés módjában mutatkozik. Amíg a gátéri horgot három darab, elkalapált fejű nittszeggel, az öv hátoldalán alátétlemez alkalmazásával erősítették fel, addig Kínában általában a szíjra vágott résen átbújtatott, és az övzáró horoggal egybeöntött, lapos fejű nittszeget 8 Mouille, L. H., 1969. 4. 241-250. Erre a műre kedves barátom Dobrovits Mihály hívta fel a figyelmemet, amiért ezúton szeretnék köszönetet mondani neki. 9 Ligeti Lajos 1940.42. 10 Cotterell, Arthur 1981. 241. Brinkler, Helmut - Goeppler, Roger 1980.Warthol, Walter - Wirgin Jan 1985.54., 57., 74-75. 11 Warthol, Walter - Wirgin Jan 1985.54., 57., 74-75. 12 Kada Elek: 1906. 214. 217. 212. sír, b. raz, 10. ábra. 207