A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története I.

A gazdakör megalakulása Azok a tanyai gazdálkodók és úri birtokosok, akik Felsőtanya mezőgazdaságának jövőjéért tenni akartak, havonként egyszer, vasárnap, ünnepnap összejöttek egyegy tanyába vagy úri villába. Vendégeket és családtagokat is meghívtak ezekre a családias hangulatú összejövetelekre. Nem volt meghívó és alapszabály, mégis siettek a találkozásokra. Daloltak, beszélgettek mindenről, a gazdálkodásról is. Egy ilyen baráti találkozón határozta el Polgár László birtokos és Szegszárdy János tanító a gazdasági egyesület létrehozását. Előkészítették az alapszabályt, a munkaprogramot, a költségvetést. Önként vállalták a feladatokat. Ettől kezdődik Szatymaznak, mint szőlő- és gyümölcstermelő központnak a fejlődése.

6 Alapító tagok, 1884. augusztus 15. Ábrahám György Egressy József Kónya Ferenc Báló István Grünfeld József Kriszt Sándor Csordás József Katona Márton id. Nyári János Savai István Tápai János id. Török Antal Tandari Ferenc Bartucz István Újvári Lajos Barcsay Károly Csányi Mátyás Vastagh János Bodó Illés Dékány Pál Veszelka Pál Deák Sándor Fráter Gyula Zsótér Andor Frányó István Katona Ferenc Török Sándor Horváth István Kakuszi Péter Vass Pál Katona János Kopasz János Vadász Lajos Korom Pál Lippai Flórián Zombori Imre László Gyula Rácz József Trischler Péter Ördögh Ferenc Szél Gergely Veszelka Nándor Reizner János Tóth M. János Zombori Mihály Vetró Pál Elnökké Polgár Lászlót, jegyzőnek Szegszárdy Jánost, pénztárosnak Zombori Imrét, ellenőrnek Tápai Jánost, ügyvédnek dr. Fráter Gyulát, az elnök helyetteséül Vadász Lajost, másodjegyzőnek Csányi Mátyást választották meg. Első pecsétjük felirata: Szeged-felsőtanyai Gazdakör; közepén ekét és talyigát ábrázoló jelvény, alatta évszám: 1885. Második pecsétjük 1901-ben készült. Felirata: Szeged-szatymazi Gazdakör. Jelvénye ugyanaz. A Szeged-szatymazi Gazdakör célja „általában a hazai, különösen pedig a szegedi felsőtanyákon földműveléssel foglalkozó néposztálynak szellemi és anyagi jólétét előmozdítani, nevezetesen: céljául tűzte ki a közművelődést és a mezei gazdasági szakértelmet társadalmi úton fejleszteni és elősegíteni; a mezei gazdaság terén tapasztalható hiányok és akadályok elhárítására működni, a helyesnek felismert intézményeket vagy újításokat támogatni és ápolni, a mezei gazdászat kifejtésére biztos, eredményes irányt adni, társadalmi tekintetben pedig a közszellemet ébren tartani." 6 Forrásul használtam az alábbi jegyzőkönyveket: Szeged-felsőtanyai Gazdakör 1895—1901. (szerző tulajdona), Szeged-szatymazi Gazdakör 1901—1904., 1918—1927. (a Csongrád megyei Levéltárban). 238