A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története I.

A körnek minden becsületes, feddhetetlen jellemű férfi tagja lehetett, ha a választmány felvette. A kör fönntartására, a közköltségek fedezésére évenként egy részletben (a gazdasági helyzettől és a pénzformától függően) díjat kellett fizetni. A közösség előnyeiben és jogaiban csak az részesülhetett, aki terheit is viselte és kötelezettségeinek eleget tett. A tagoknak a gyűléseken indítványozási, határozati és szavazati joguk volt, s a kör vagyonának részeseivé váltak. A kilépők semmiféle vagyonra igényt nem tarthattak, kötelességeik azonban az alakulási ido leteltéig fennmaradtak; három évenként alakult újjá a kör. Bármely tag vihetett vendégeket a körbe, s ezek nevét bevezették a vendégkönyvbe. A gazdakör ügyeit a közgyűlés, a választmány és a tisztségviselő intézte. Évenként egyszer rendes közgyűlést tartottak. Meghallgatták a jelentést a végzett munkáról ; megtárgyalták a tagok indítványait, megvizsgálták a kör jövedelmét és kiadásait; megállapították az évi költségvetést. Minden választás, határozat nyílt szavazással történt, azonban ha 5 tag úgy kívánta, elrendelték a titkos szavazást. Érvényes határozathozatalhoz 30 tag jelenléte volt szükséges. A választmány minden hónapban gyűlést tartott. Ez intézte a kör összes ügyeit, amelyeket a közgyűlés hatáskörébe is utaltak. A tisztségviselők munkaköre a következőképpen oszlott meg : Az elnök képviselte a kört hatóságok és magánosok előtt. Összehívta a gyűléseket és elnökölt. Intézkedett a közművelődés ügyeiben. Minden okiratot, jegyzőkönyvet oklevelet aláírt. Évenként többször ellenőrizte a pénztárosok munkáját. A jegyző vezette a jegyzőkönyveket; az elnök megbízásából levelezett; a gazdakör minden okmányát aláírta az elnökkel együtt. Elkészítette az évi jelentést, vezette az iktatót. A közgyűlés által meghatározott tiszteletdíjban részesült. A pénztáros könyvet vezetett a bevételről, kiadásról; számot adott a kezelt vagyonról. Leltározott, kimutatásokat készített a pénztár állapotáról. Beszedte a tagsági díjakat nyugta ellenében. A könyvtáros kezelte a könyvállományt felelősség mellett. Leltárt, könyvtári naplót vezetett. A gazda a kör gazdasági vezetője, felügyelt a házirendre, a kör vagyonát gondozta. Ügyész a közgyűlés vagy választmány által a hozzá utalt ügyekben eljárt, munkajárói jelentést tett.

7 20—30 év alatt a városok, községek életében szembetűnő változások szoktak történni, de a tanyavilágban minden változatlan ennyi idő alatt is. Szatymaz ilyen mozdulatlannak tűnő hely volt a gazdakör megalakulásáig. „Ez nem is lehetett másképp, mert Szeged város hatóságának a tagjai évenként csak egyszer-kétszer valami árverés alkalmával kerültek ki a tanyára, amely körülmény kirándulásnak minősíthető néhány jobbmódú, úgynevezett kapitányok vendégszerető hajlékához" — állapította meg a kör választmánya. Szeged-Felsőtanyán a mezőgazdaságban és a tanyai társadalmi életben bekövetkező minőségi változások létrejöttében az alapvető munkákat a szatymazi gazdakör végezte. A kör maga, de a tagok körül többen a Szegedi Gazdasági Egyesületnek is a tagjai voltak. Zsótér Andor alapító tag és díszelnök is volt ott egyszemélyben. A gazdakör Szeged-Felsőtanya termelési viszonyainak előbbre lépésében indítványozó, kezdeményező és segítő társa volt Szeged város törvényhatóságának. 7 A „Szeged-szatymazi gazdakör" alapszabályai, 1901. Nyomtatott példány (8 oldal).