A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Tóth Ferenc: Melléképületek Makón a 18. század végén

A gabonatárolás épületei A 18. században az önellátást is valamelyest meghaladó mértékben termelnek Makón búzát, árpát, zabot, kukoricát és kis mértékben kölest. 1798-ból származó adat szerint: „ha jó idó' jár, gabonája elég van, különben a miatt van a leginkább szüksége."

6 Az 1781. évi tűzvész idején a telkes gazdáknak átlagosan 11,5 köböl búzájuk, 9,4 köböl árpájuk, 5,4 köböl zabjuk, 1,5 köböl kukoricájuk semmisült meg. (A tűzvész közvetlenül a nyomtatás után, de a kukoricatörés eló'tt történt.) A kár-lajstrom tanúsága szerint a házas zsellérek gabonakészlete a telkes gazdákénak harmadát, a hazátlan zselléreké pedig kilencedét tette ki. A tárolás módját és helyét illetően is pontos adatokat kapunk az 1781. évi tűzvész idejéből. 1. táblázat A gabona tárolása 1781-ben (százalékban) Tárolás Telkes jobbágy % Házas zsellér % t Nincs' gabona Kas Hambár Egyéb helyen 6 15 15 64 18 18 64 '•100 100 A gazdaságok zömében nincs külön tárolóhely. Ez ugyan az összeírás pontatlanságából is eredhet, de sok helyen valóban csak a család önellátásához szükséges mennyiséget tárolták, és ez nem igényelt udvaron felállított gabonás kast vagy hambárt. A tárolás legegyszerűbb módja volt, amikor a padláson gabonaféleségenként külön-külön garmadába öntötték a terményeket. A kamrában vesszőből font kasbari vagy deszkából ácsolt szekrényben tartották. Ez a fajta gabonatartó kas a ház tartozékának számított, ugyanis az épület eladásakor „a kas a házzal megy".

7 Lehettek közöttük méretbeli különbségek is, az egyikben a hagyatéki leltár felvételekor 10 köböl búza volt.

8 A gabonás szekrény méretben szintén különböző volt: „egy nagy szekrény életnek való 3 forint, egy kisebb életnek való (szekrény) 1 forint".

9 A kasnak nevezett, udvaron álló gabonatároló Makón és környékén napjainkig föntmaradt.

10 A városban mintegy tucatnyi lehet még belőlük. Archaikus formájuk és felépítésük ősi eredetre vall. Alól szántalpra épült, fölül koszorúgerenda tartja össze. Ezek furatába függőlegesen karókat, a sarkokon — esetleg középütt — gerendákat csapoltak. Ezt a vázrendszert vesszővel befonták és három pár szarufából álló nyeregtetővel látták el. A szarufákat a tetőzet talpgerendáiba csapolva merevítették. Eredetileg gyékénnyel, zsindellyel vagy deszkával fedték, utóbb hódfarkú u Makói Városi Levéltár (továbbiakban MVL) Makó városát régi időkből érintő iratok 224 7 MVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1806. 23. 8 Uo. 8 MVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1808. 29. 10 Bátky é. п., Füzes 1964 100