A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Művészettörténet - †Szelesi Zoltán: Műgyűjtés Szegeden I.

család, Allegro mester (?): Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal, Freisinger, Caspar: Kálvária Jeruzsálem képzeletbeli látképével, Neyn, Pieter de: Faluvégi táj utasokkal, Heda, Willem Claesz: Csendélet poharakkal, citrommal, szamócával és szőlővel, Belotto, Bernardo (,,Canaletto"J : Velencei részlet a Campo San Giacomo di Rialtóval, Grund, Norbert; Hajótörés, Tengeri táj, Michau, Theobald: Folyóparti táj táborozókkal, Waldmüller, Ferdinand Georg: Fialak férfi képmása.

27 A Nemzeti Galériában 1981-ben bemutatott Back-gyüjteményből való műveknek — melyek jelenleg budapesti magángyűjtemények, illetve a Szépművészeti Múzeum féltve őrzött alkotásai — az ad helyi kuriozitást, hogy ezek a régi képek és szobrok jórészt szerepeltek a Szegedi Műbarátok Körének 1917-ben rendezett kiállításán, valamint a Szegedi Képzőműves Céh 1938 nyarán létrehozott — már szóba került — Egyházművészeti és Világi Képzőművészeti Kiállításán. Katalógusaik hiteles bizonyítékul szolgálnak erre nézve.

28 A Szegedi Műbarátok Körének most említett tárlatáról részletesebben szólva, a következőket kell megemlítenünk. Az egyre szaporodó jeles helyi művészbarátokról Szalay József, a „literátus főkapitány" adott számot 1912-ben megjelent kis füzetében,

29 s egyben felkeltette azt az igényt is, hogy az itteni műgyűjtők alkotásaiból kiállítást rendezzenek. E bemutatóra öt év múltán, 1917 tavaszán került sor, miután megalakult a Szegedi Műbarátok Köre. A tárlat katalógusába Móra Ferenc: Szépségkeresők címmel írt előszót, melynek tanulsága Tisza-parti városunk műtárgyszeretetének és gazdagságának feltárása s közmegismertetése szempontjából ma is megszívlelendő feladatokat tartalmaz. „...A Műbarátok Körének első lépése — írja Móra — nem lehetett más, mint összeszedni, amink van, magunknak is meglepetésül, kihozni a napvilágra az elzárt családi szobák kincseit... Az első lépés: Bátorítani és biztatni magunkat, hogy nem vagyunk olyan szegények, mint külön gondoltuk... A végső cél az, hogy Szeged egyéni arcába egy olyan vonást is belevigyünk, amelyet eddig a hiánya tett érezhetővé."

30 E bemutató gazdaságáról és sokrétűségéről jó fogalmat ad a tárlat katalógusa, mely nem kevesebb, mint 1100 műtárgyat: festményt, szobrot, érmet, üvegtárgyat, porcelánt, ötvösmüvet, könyvet, kéziratot és más dolgokat sorol fel. Hogy ne csak a tárgyak mennyiségét hangsúlyozzuk, hanem a művészi színvonalat is érzékeltessük, elég ha Back Bernát fontosabb — szóba került—nagy értékű alkotásaira hivatkozunk. De az ő muzeális jellegű remekei mellett, a jeles magyar mesterek és helyi művészeink festményei és szobrai sem hiányoztak, melyeket a tulajdonosaikkal említjük meg a teljesség igénye nélkül. Elsőül azokat a gyűjtőket hozzuk szóba, akik több alkotással képviseltették magukat a Szegedi Műbarátok Körének ezen az 1917-es kiállításán. Szám szerinti sorrendben haladva : Dávid Sándor volt az, aki 14 mestertől (Feszty Á., Pataky L., Tölgyessy A., Zombory L. stb.) származó festménnyel szerepelt e tárlaton. Nyolc és tizenegy művel: Hollós József (Károlyi L., Szőri J., Tornyai J. stb.), továbbá a Holtzer család (Gulácsy L., Mednyánszky L., Tornai Gy. stb.), Kecskeméti Antal (Magyar-Manheimer G., Lux E., Perlott-Csaba V., stb.), Kun Izidor (Barabás M., Spányi В., Than M. stb.) és Szalay József (Benczúr Gy., Marastoni J., Mészöly G., Munkácsy M., Rippl-Rónai J. stb.) járultak hozzá e szép rendezvény megérdemelt sikeréhez. Mellettük nem hagyhatjuk említés nélkül: Acél Mary, Beck István, Berger Imre, Bodnár Géza, Búzás Élek, Czógler Kálmán, Dettre János, Domán Mátyás, 27 Válogatás magyar magángyűjteményekből. Katalógus. 1981. MNG Bpest. 53/8. sz., 53/11— 12. sz., 54/15. sz., 81/101. sz., 86/117. sz., 91/134—135. sz., 93/141. sz., 95/147. sz. 28 SzM Körének kiállítása. Katalógus. Szeged, 1917.: 9,20,26,29, 31, 33. sz.; EVK: 2, 5, 9. sz. 29 Szalay József: Műgyűjtésről. — Szegedi amatőrök. Szeged, 1912. 30 Móra Ferenc: Szépségkeresők. SzM Körének kiállítása. Katalógus. Szeged, 1917. 295