A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Régészet és határterületei - Bartosiewicz László: Az állatcsontok eloszlási rendszere avar temetkezésekben

Bár e cikk elsődleges célja nem a sírok csoportosítása, a kép teljessége érdekében érdemes megvizsgálni, hogyan mutatkoznak meg az állatcsontok egymáshoz való viszonyából levont következtetések az egyes temetkezések szintjén. A faktorsúlyokból számítható egyedi faktorértékek alapján a sírok az I. és II. faktor síkjában a 2. képen bemutatott módon helyezkednek el. (A faktorok a faktorsúlyok ismeretében immár el is nevezhetó'k: házityúk — szarvasmarha: Gallus — Bos =* I.; Juh (kecske?): Ovis = II). Az ábrán jól látható, hogy a temetó' állatcsontokat tartalmazó sírjai három elkülöníthető régióban helyezkednek el. A szarvasmarha- és házityúkcsontok ezek mindegyikében megtalálhatók és gyakran együtt fordulnak elő. A juh vagy kecskecsontok („a" és „b" kategória egyaránt) a grafikon felső részében található sírokra jellemzők, és jelenlétük a két alsóbb régióban soha nem tapasztalható. A sertéscsontok „a" kaíe2. kép. A sopronkőhidai sírok eloszlása az I. és II. faktor által meghatározott síkban. Az egyes sírok tartalmát az 1. képen is használt rövidítések jelölik. Az ábra fekete adatpontjai több, azonos állatcsont-kombinációt tartalmazó sírt jelölnek. Az I. és II. faktor elnevezése az 1. kép Összefüggései alapján történt.