A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre szegedi kapcsolatai

10. BUÉK dr. Lustig Istvánék, 1942 (linómetszet) feleségét. A természetben felolvadó panteisztikus szemlélet jelentkezik e művekben Am ez az álomvilág nem kibúvó, hanem menedék volt, és egyre inkább azzá vált' Ahogy körülötte zorddá vált a világ, még több melegséget igyekezett árasztani s egyre inkább kimutatta szeretetre, békességre való vágyát. 1943-as gyors iramú szajoh „jegyzetei,, kevés, elmosódó, szinte álomszerű figurát sejtetnek ólmosszürke eg alatt. E művei annak a Vadásznak naplójegyzetei, aki pislákoló önbizalommal életkedvvel töltötte napjait a szajoli, majd 1944-ben a gödöllői munkatáborban s finom, érzékeny idegrendszerével egyre biztosabban érezte meg a végső veszélyt amellyel nem volt bátorsága szembenézni. ' Ha két évtizedes életművét téma és műfaj szerint tekintjük át, a tájképeket kell kiemelnünk. r A szegedi származású művész tájszeretete Tisza-parti élményeiből fakadt Több száz grafikája, s festményeinek több mint fele tájkép és veduta. Egész sorozatban örökítette meg a Tisza-partot, a mohácsi, bajai és zebegényi Dunát, a Balatont az Alföldet, olasz, francia és svájci tájélményeit. Vízparti jelenetein magas nézőpontból, mintegy rálátással mutatja be a hajóvontatókat, a vízimalmokat, a befagyott folyón korcsolyázókat, átkelőket. Hajszálvékony vonalakkal összefogott csoportképem, a karcok kis felületén hatalmas tájakat fog át, s tömegeket jelenít meg némelyiket ezért érezzük Breughel-osnak. Merített Vadász a németalföldiek hatásából de 338