A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre szegedi kapcsolatai

(op. 30, ill. 73), házassági évfordulóról (op. 189) emlékeznek meg. A számtalan vizitkártya, meghívó, szignett mellett kiemelkedó'ek a népművészeti ihletésű húsvéti lapok (op. 241, 242, 278, 279), a békevágyról tanúskodó újévi üdvözletek (op. 319, 331). Déry Pál sportkönyveiben sporttárgyú ex librisek jelezték tulajdonosukat (op. 176 és 195), de zenei könyveiben, kottáiban is Vadász Endre készítette kis szignettek álltak. Dr. Némedy Gyula ügyvéddel 1935-től mélyült el Vadász kapcsolata. Az ex librisek, alkalmi grafikák, valamint az „Emberek, én már oly régen repülök" c. verseskönyvben közölt illusztrációk jó része Némedy meghalt leányának, Annának emlékét idézik. Legszebb a „Jelenetek egy apa életéből" című triptichon (op. 58, 59), valamint a 90. sz. finom vonalrajzú rézkarc.

22 8. dr. Némedy könyvjegye, 1935 (rézkarc) A szegedi gyűjtőknek készített kisgrafikák — ha kerülő úton is — közgyűjteménybe kerültek. Némedy özvegyétől a szegedi múzeum, a Déry családtól a Déri Múzeum vásárolta meg a hagyatékot, Lusztignétól Soó Rezső. Igen nagy terjedelmet kívánna, ha külön írnánk Vadász karácsonyi és újévi lapjairól, utazási értesítőiről, cirkusz-, haláltánctémájú alkotásairól. Ezért csak egy csoportot, a haláltémájú alkotásait tekintem át, mert az önálló haláltánc lapokkal rokon újévi és cirkusz témájú kisgrafikáinak egy része is. 1936-ban jelent meg a tíz 22 dr. Némedy Gyula (1881—1949) szegedi ügyvéd, amatőr író, műgyűjtő, Közel ötezer ex librise volt, valamint kb. 150 festménye. Több irodalmi és képzőművészeti írása van. 1938-ban ő írta a Csongrád Megye című kötet Szeged képzőművészete című fejezetét. (Dr. Apró Ferenc adatszolgáltatása). 335