A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre szegedi kapcsolatai

rézkarcot tartalmazó „Haláltánc" album, (az oeuvre listában 131—140. számú lapokkal egyenlő). A haláltéma azonban már jóval előbb, 1922 körül izgatta a fiatal művészjelöltet, 1936 után pedig egyre gyakrabban jelentkezett, ha más témákban rejtve is. Áttekintve az idevágó grafikákat, fontos adalékokat kapunk Vadász hangulatára, életérzésére, de ezen túl egy tragédiákkal teli korra vonatkozóan is. 1922-ből négy lap tanúsítja: a fiatal művésznövendék képzeletét élénken foglalkoztatta az élet-halál kérdése. Érdeklődését bizonyára művészeti előzmények és e téma újbóli feléledése irányította. Az 1. számú, Fischer Marcell bankárnak készített ex libris zongorázó Beethoven-alakot ábrázol, mögötte megjelenő csontvázzal. Diákkori szegedi szerelmének, Bartos Lilinek három könyvjegyet tervezett. Bár a művek nem maradtak fenn, leírásból, naplójegyzetből rekonstruálhatjuk, hogy az elsőn „morcos, kiszáradt fa a dombtetőn, alatta nőalak olvas, kezében gyermekláncfű, erre a halál ráfúj", másikon „nőalak kút vizében képét nézi", harmadikon „bekötött szemű fiatal lányt a halál vezet".

23 E hármas terv első variánsa a „Haláltánc" sorozat részét képező (Lusztig) Lili ex librisével rokon. Hosszú szünet után 1935-ben bukkan fel ismét a halál gondolata dr. Némedy már említett ex librisein („Jelenetek egy apa életéből", falusi temető). Nem tudni pontosan, ki, vagy mi adta az ösztönzést a „Haláltánc" sorozat elkészítéséhez: lehet, hogy az 1935-ös debreceni nemzetközi kiállításon látott modern haláltánc lapok, vagy a Szegedi Grafikabarátok Köre (közelebbről Lusztig) biztatása: vállalja a kiadást. Tény, hogy 1936-ban megjelent az album, Vadász legizgalmasabb sorozata.

24 Vajda Béláné és Lusztig haláltánc könyvjegyén olasz városban, utcai énekesként, illetve tengerparton, halászként, Lili könyvjegyén napraforgók alatt, Déryné lapján fészket rabolva jelenik meg a lopakodó halál. Soó Rezső ex librisén a hegymászó, dr. Némedy lapján a vándorló, dr. Ilyes S. László könyvjegyén a kötéltáncos halála. „Ex musicis" felirat áll Réthy István és Weisz Imre haláltánc lapján. Az utóbbin (op. 134) a flótázó, az előbbin (op. 140) nagydobot verő csontváz jelenik meg a cirkuszban, függöny mögött. Ugyancsak cirkuszban, de nem a háttérben tűnik fel a csontváz dr. Ilyes S László könyvjegyén (op. 136): Duna-parti szabad cirkuszban végzi mutatványát az ámuló közönség felett, drótkötélen. Ez az apró remekmű nagy téri tömörítéssel és drámai sűrítőerővel utal az élet-halál kérdésre, éppúgy, mint dr. Arady Kálmánnak szánt 139. számú lapja, amelyen marionettfiguraként táncoltatja az embereket a halál csontkeze. E sorozatot látva rendelte meg Kuylen 1937-ben a maga haláltánc lapját : ezen, éppúgy mint a fentieken : az élet nagy szinterén, a földgömbön táncolnak cirkuszi lovasként az emberek, de nyakukon már a halál ül. 1943-as firenzei lapján kaszás halál sétál át az Árno-hídon, szajoli jegyzetein, akvarelljein a közelgő vég ólmos fájdalma leng át. A halállal való játék, ahogy Kardos László jellemezte az 1936-os Haláltánc-ot bevezetőjében — már rég megszűnt játék lenni a harmincas évek végén : súlyos, valóságos élmények és félelemérzet kifejezője lett. 1940 után kevesebbet dolgozott megrendelésre, s ex librisein, alkalmi grafikáin egyre érzékenyebben reagált a környező világban jelentkező veszélyre, a háborútól való félelmének hangot adva. Már 1936-os „Haláltánc,, albumában jelentkezett egyfajta szorongásélmény, de az előérzet és a halál gondolatával való groteszk játék együttesében az utóbbi dominált. 1940 körül azonban sokkal konkrétabb élményei voltak, s sokkal nagyobb félelemérzéssel fogta fel és éreztette a közeledő veszélyt. 23 Vadász fiatalkori naplójában vázlatok és leírások találhatók a korai, haláltémájú ex librisekről (Bartos Lili tulajdona). 24 HALÁLTÁNC —• tíz rézkarc ex libris — Kardos László magyar, R. Freiherr v. HoscheckMühlhaimb német bevezetésével. A Szegedi Grafikabarátok kiadása, 1936. 336