A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Új- és legújabbkori történet - Tóth István: Adalékok a Békés megyei szlovákok anyanyelvi művelődéséhez (1919–1939)
л Hrusán János ev. tanító békéscsabai lakos Csehszlovákiába való utazását is igen éberen figyelték, mivel a helyi túlzók közé sorolták. 1 * A gazdasági nehézségek tehát a politikum felé próbálták vezérelni â tehetősebb, jöbbsorú nemzetiségi lakosságot, s velük hasonlóan a munkások jelentós részét is. JEgyet kell viszont értenünk Bellér Bélával abban, hogy —- miként ezt az általa idézett rendó'rségi jelentés is alátámasztja — a szegényebb szlovák lakosság (itt főként földműveléssel foglalkozókat értünk) semmiféle nemzetiségi mozgalomban nem vesz részt, a gazdagabbak és az értelmiségiek viszont tüntetőleg kidomborítják szlovák mivoltukat. 15 Természetesen ezen jelenségeknek megvannak az előzményei még a húszas évek elejéről. Egy főispáni jelentés 1922-ben sorra veszi a szlovák települések jelentős részét. A BM közbiztonsági főosztályának nyomozó osztályára küldött jelentés Szarvason államellenes megmozdulást nem észlelt, a magyarosodás szemlátomást észlelhető. Tótkomlósról már nem lehetett ezt elmondani. Bár konkrét pánszláv irányzatot nem észleltek, de a vizsgák alkalmával a szülők nagy megütközését eredményezte, amikor a feladatokat magyarul adták, s magyarul kérték a választ a gyerekektől. Éppen ezért jónak tartották, ha a felekezeti iskolákban is fokozottabban tanítják a magyar nyelvet. 16 A magyar nyelv istentiszteleteken való bevezetését eszközölte ki Tótkomlóson Dr. Raffay Sándor ág. h. ev. püspök Békés vármegyében tett látogatása során. 17 Mégis megállapítja a főispán : „A tót nemzeti irányzat a lakosság egyrészénél még mindig megvan." Mezőberényben — folytatja a jelentésében a főispán — egy-két idősebb asszony kivételével mindenki beszéli a magyart. Az egyházi szertartások nyelve szlovák, s az ellene irányuló bármilyen fellépést vallása elleni türelmetlenségnek tartja mindenki. Leszögezi azonban, hogy az önérzetesség rugóit a Békéscsabával való szorosabb kapcsolatokban látják. Az egyházi adminisztráció nyelve magyar." Az egyház által fenntartott iskolákban a vallást és írást-olvasást az első osztályban tótul tanítják, a további évfolyamokban magyarul, a közismereti tárgyak oktatási nyelve már az első osztályban is magyar." Békéscsabán — folytatódik a jelentés — nemzetiségi törekvések vagy államellenes mozgalmak nem tapasztalhatók. Ugyancsak állítja — amit Rell Lajos 18 1919-ben — hogy a csabai szlovákok szókincsében hiányoznak a közigazgatás, hivatalos ügyintézés során használatos szavak, ezért inkább magyarul beszélnek. A földműves elem a családi körben és az egyházi életben anyanyelvéhez ragaszkodik. A „... forradalmi jelszavak, valamint a békeszerződésben a nemzeti kisebbségekre vonatkozólag foglalt határozmányok hatása alatt a régi szokásokba való belenyugvást bizonyos fokozottabb igények váltották fel, főleg az iskolák tanítási nyelve tekintetében. Az egyházat és az iskolát tartották a nemzetiségi mozgalmak kifejlődésének táptalaja14 BmL — Békés vármegye főispánjának iratai 802/193Í. A békéscsabai m. kir. rendőrtanácsos 1353/1931. res. szám alatti jelentéséből a főispánnak: „Mivel Hrusan János ev. tanító észleletem szerint a tót túlzókhoz tartozik és az itteni pánszláv agitátorokkal nexusban van, újabban vett bizalmas értesüléseim szerint pedig Csehszlovákiai utazását arra akarja felhasználni, hogy Pozsonyban Hrdlicska Lajos Tótkomlósról kiszökött evangélikus lelkész, cseh tanfelügyelőt,BazinbanSinkó Lajos kiszökött ev. tanítót, Ziferben Hrabovszky György Békéscsabáról kimenekült pánszláv agitátort, Oszlány-Kosztolányban Bella Metosi békéscsabai származású volt cseh minisztert, Aranyos-maróthon Matheidesz Márton tótkomlósról kimenekült evangélikus tanítót, és végül Turóczszentmártonban a Szlovenski Orel Szláv Egyesületet felkeresse, 15 Bellér Béla 1973. 678. 16 BmL — Békés vármegye főispánjának iratai 180/1922. 17 BmL— ; Békés vármegye főispánjának iratai 684/1922. 1922. június 7-től 20-ig volt a megyében. Igen rövid idő alatt sikerült elérnie: Tótkomlóson vezessék be az istentiszteleteken a magyar nyelv használatát. 18 Rell Lajos Békéscsabán a főgimnázium tanára, majd igazgatója, néprajzkutató. Szamos cikke jelent meg az Alföld с folyóiratban. 270
