A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Új- és legújabbkori történet - Tóth István: Adalékok a Békés megyei szlovákok anyanyelvi művelődéséhez (1919–1939)
ként. 19 Gyakorlatilag a nemzetiségi mozgalmak kifejlődési lehetőségeit, azok területét jol látták. Pont egy évtized múlva a kulturális mozgalom élénk s komoly erőfeszítéseket tesz a nemzetiség anyanyelvének ápolása terén. Persze már nem kizárólag az iskolában, hanem a szélesebb művelődési igényeket véve figyelembe a sajtó és a színjátszás területén is. Az iskolák zsúfoltságát felismerik, de a megoldás során „csak" a nemzeti érdekeket tartják szem eló'tt, s pusztán a szlovákság területi érintkezését is veszélyes politikai tényként értékelik. 20 Kirívó példája a túlérzékenységnek s az ebbó'l adódó erős retorziónak, miszerint 1923-ban betiltották Tótkomlóson a fonókat, mivel azok „közerkölcsiség" szempontjából kifogásolhatók voltak. Dénes István nemzetgyűlési képviselő jogilag is indokolva, de népi hagyományok oldaláról is részletezte a döntés teljes helytelenségét. Az ügyiratokból azonban orvoslás nem derül ki. 21 Nem csoda, ha a fonót, mint az anyanyelv gyakorlásának egyik, és a közösségi életre való készülés lehetséges szinterét megbénítják és akadályozzák, akkor erre igényeik méginkább minden áron való kielégítése mellett döntenek. A közös haza iránti érzések pedig negatív irányba terelődnek. A külföld mind többször vádolja a magyar kormányt azért, amiért nemzetiségeinek a kisebbségvédelmi határozatokból eredő jogait nem biztosítja. Ennek a vádnak a hatására Darányi Kálmán államtitkár a szlovák települések alkalmazottainak nyelvismeretéről összesítést kér 1932-ben: Helység összes alkalmazott Szlovákul tud Nem tud Békéscsaba Kondoros Szarvas Tótkomlós 159 11 116 19 133 7 78 + 12* 12 26 4 26 7 Összesen: 305 242 63 * = keveset tud szlovákul Többségük helybeli lakos. Általában — Békéscsabát kivéve — a főjegyzők a szlovákul nem tudók között szerepelnek. Szarvas esetében igen kétes a 12 fő keveset tudó alkalmazott. A rendelkezés kimondja, hogy minden tisztviselőnek, aki legtöbbször érintkezik a lakossággal, záros határidőn belül meg kell tanulnia tótul, ám a végrehajtás nem olyan egyértelmű, mivel a rendelkezés és az egész üggyel való foglalkozás a mindenáron való cáfolás jegyében született. 22 Érkeztek vádak belülről is. Cáfolni azonban a sértett nemzetiségek megszólaltatásával lehetetett volna eredményesen. Ez elmaradt. Sőt mindennemű kulturális törekvéseiket komoly passzivitás fogadta a hatóságok részéről. A szlovák nemzetiségi mozgalom kezdeményezéseire a hatóságok az 1927-es évben figyeltek fel Tótkomlós, Medgyesegyháza, Békéscsaba vidékén. Az említett környék lakossága 85%-ban szlovák anyanyelvű, akik ragaszkodtak nemzetiségükBékés vármegye főispánjának iratai 180/1922 Békés vármegye főispánjának iratai 264/1923. Békés vármegye főispánjának iratai 664/1923. Krupa András 1971. 233—-257. Békés vármegye főispánjának iratai 1/1933. 19 BmL 2 °BmL 21 BmL 22 BmL 271
