A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt 1918 októberében

oroszországi események hatására úgy gondolták, hogy az törvényszerűen polgárháborúhoz vezet, amely esetben pedig az országot feldarabolnák, esetleg teljesen elveszítené függetlenségét. Ez utóbbiakat csak az ország politikai eró'inek koncentrálásával látták elkerülhetőnek, amelynek érdekében minden pártnak engedményeket (kompromiszszumokat) kell tennie. Ez utóbbira a Nemzeti Tanácsba tömörült pártok nem mutattak nagy hajlandóságot, vezért a Kisgazdapárt vezetői inkább a mérsékelt ellenzéki pártokat támogatták. Az október 29-i tárgyalások eredményeként végül is gróf Hadik János kapott kormányalakításra megbízatást, aki még aznap este megígérte az Ausztriával közös minisztériumok azonnali megszüntetését, a magyar csapatok hazaszállítását, a háború gyors befejezését és az általános, titkos választójogot. A nemzetiségi kérdésről és a földbirtokreformról azonban hallgatott.

29 Valószínűleg ez utóbbi kérdésben felmerült nézeteltérések miatt október 29-én Hadik és Nagyatádi Szabó még nem tudtak megegyezni. Ezt bizonyítja, hogy a másnapi lapokban közölt tervezett kormánylistán még nem szerepelt a Kisgazdapárt vezetője. Földművelésügyi miniszternek gróf Desseffy Emilt, az ismert konzervatív agrárpolitikust jelölték a lapok.

30 Hadik kormányalakítási tárgyalásai — a forradalmi helyzetben — igen nehezen haladtak, a tapasztaltabb politikusok közül 30-án többen visszaléptek.

31 így kerülhetett sor arra, hogy Hadik miniszteri tárcát ajánlott fel a Kisgazdapártnak. Ezzel kapcsolatban írta Szemző Ernő, a párt titkára : „Ha a népkormány elvei, céljai egybevágnak a Kisgazdapárt programjával és pártunk vezetősége biztosítékot nyer aziránt, hogy a nép érdekei, az ország sorsa, a magyar nemzet jövője meg lesz védve, úgy pártunk odaáll a kormány rúdja mellé, alkotó, nemes, nagy munkára." Azt állította, hogyha a parasztság kitart a párt mellett, „úgy elérkezett a föld népének második fölszabadítása. Kossuth Lajos ideje óta most nyílik alkalom a nép számára, hogy egyenlőségét, jogait kivívhassa." Figyelmeztette a parasztságot, hogy óvakodjanak a nemzetellenes téveszméktől, (amelyeken a Nemzeti Tanács eszméit is érthette) és az adott súlyos helyzetben egységet, kitartást, komolyságot, sziklaszilárd magyar öntudatot tartott szükségesnek.

32 A Nagyatádi Szabó István és gróf Hadik közötti megbeszélések részleteit nem ismerjük, de tudjuk, hogy október 30-án sikerült megegyezniök.

33 Valószínűnek tartjuk, hogy a tárgyalásokon gróf Hadik megígérte a földbirtokreform megvalósítását, a hadimilliomosok megadóztatását, a progresszív adózás bevezetését, a közigazgatás, a közegészségügy és a közoktatás reformját, amelyek a Kisgazdapárt legfontosabb követelései voltak. Ezért a Kisgazdapárt vezetője támogatásukról biztosította Hadikot, aki viszonzásul meghívta őt a kormányába földművelési miniszternek.

34 1918. október 31-én reggelre azonban győzött a polgári demokratikus forradalom. Ezt a budapesti munkásság és a katonaság vívta ki, akik a Nemzeti Tanácsba tömörült pártokat támogatták. Ennek hatására gróf Hadik lemondott és József főherceg kinevezte Károlyit miniszterelnöknek, aki még aznap összeállította kormányát a Nemzeti Tanács pártjainak vezetőiből. így maradt ki a Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom előkészítéséből; a forradalom előtti napokban ugyanis — mint láttuk — a progresszív és konzervatív erők között ingadozva végül is az utóbbi mellett foglalt állást. A Kisgazdapárt vezetői ezzel nagy hibát követtek el — amely ellentmondott tömegbázisuk, a kis- és középparasztság gazdasági-társadalmi és 29 Hajdú i. m. 47. 30 Az Újság, 1918. október 30. 2. 31 Az Újság, 1918. október 31. 2. 32 Magyar Lobogó, 1918. november 3. 1. 33 Magyarország, 1918. október 31. 3. 34 Pesti Napló, 1918. október 31. 2. 264