A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt 1918 októberében

politikai érdekeinek is — és igy nem tudták a parasztság helyét biztosítani a forrada lom kormánykerekénél.

35 Az eddigi szakirodalom csak a Kisgazdapártot, illetve annak vezetőjét, Nagyatádimarasztalja el a Nemzeti Tanácsba tömörült pártok és a parasztpárt szövetsegenekt elmaradásáért. Ezt a Kisgazdapárt vezetőinek, illetve tömegbázisának, a forradalomtól, az azzal együttjáró megrázkódtatásoktól és főleg a szociáldemokrata és a bolsevik irányzat megerősödésétől való félelmével magyarázták, amelyet szoros összefüggésbe hoznak a parasztság és vezetői kispolgári társadalmi helyzetével.

36 Nem vitatjuk a szakirodalom ezen általános megállapításainak helyességét. Az általunk feldolgozott új forrásanyagok alapján azonban úgy véljük, hogy a katasztrofális helyzetben nem ezek a szempontok voltak a döntőek a parasztpárt politikai állásfoglalásában, ők az ország területi integritásának megvédését, önállóságának és függetlenségének kiépítését tartották a legfontosabb feladatnak, amelyet az adott helyzetben csak a politikai erők maximális koncentrálásával láttak elérhetőnek. Elsősorban ezért féltek a forradalomtól és polgárháborútól is, amelyben véleményük szerint a még meglévő gazdasági, társadalmi politikai, eszmei erők is szétforgácsolódnának, ami megkönnyítené az ország szétdarabolását. Ettől való félelmük volt a döntő abban, hogy nem a Nemzeti Tanács, hanem a mérsékelt ellenzék kormányalakítását támogatták, akik szintén hajlandónak mutatkoztak reformokra és a Kisgazdapárt kormányba történő bevonására. Mint láttuk, a Nemzeti Tanács ez utóbbit nem ajánlotta fel és ezzel akaratlanul is a másik oldalhoz lökte a parasztpártot. Az eddigi szakirodalomban csupán Király István utal arra, hogy a Nemzeti Tanács vezetői igen vegyes érzésekkel viseltettek a Kisgazdapárttal szemben.

37 Miért? E kérdés tisztázásához a Nemzeti Tanácsba tömörült pártoknak a parasztsághoz, illetve a Kisgazdapárthoz való viszonyának további kutatása szükséges. Hogy ki, milyen mértékig felelős azért, mert a polgári demokratikus forradalom kormánykerekénél a parasztság pártja nem tudta a helyét biztosítani: ez is további aprólékos kutatást igényel. A polgári demokratikus forradalom előkészítését és győzelmét tehát Magyarországon tulajdonképpen egy polgár-munkás politikai szövetség biztosította. Pártpolitikai szinten sajnos nem valósulhatott meg sem a polgár-paraszt, sem a munkásparaszt szövetség. A forradalmi gyakorlatban viszont mindkettő funkcionált. A katonaruhába bújtatott parasztok tagadhatatlanul nagy szerepet játszottak a polgári demokratikus forradalom győzelmében. 35 Ez az értékelés lényegében J. Tóth és Király értékeléseire támaszkodik. Lásd: J. Tóth i. m. 44. és Király i. m. 175. 38 J. Tóth i. m. 41—42. és Király i. m. 176—177. 37 Király i. m. 175. 265