A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt 1918 októberében

A parlamenti pártvezérekkel folytatott sikertelen tárgyalás után a Függetlenségi és 48-as Párt vezetői bizalmas megbeszélést tartottak az országgyűlésen kívüli pártok, az MSZDP és a Polgári Radikális Párt vezetőivel.

15 Elhatározták, hogy amenynyiben nem sikerül számukra elfogadható megegyezést kötni a többi parlamenti párttal, akkor a 3 pártból megalakítják a Magyar Nemzeti Tanácsot. Ennek létrehozását a sikertelen tárgyalások mellett, siettették : Wilson október 23-i újabb jegyzéke, amely leszögezte, hogy a régi rezsim képviselőivel, a háborús bűnösökkel nem tárgyal a békéről, tőlük csak a megadást fogadja el,

16 illetve az olasz hadsereg október 24-én indított sikeres támadása, amelyet a már felbomló osztrák—magyar hadsereg nem tudott feltartóztatni. Ilyen körülmények között alakult meg október 25-én éjszaka a Magyar Nemzeti Tanács, amelyet a 26-án közzétett Kiáltványból ismerhetett meg az ország népe. A Kiáltvány szerint a Magyar Nemzeti Tanács központi szerve kíván lenni „minden olyan törekvésnek, amely Magyarország megmentésére és korszerű újjászervezésére irányul." Követelték az ország teljes függetlenségét, a háború azonnali befejezését, a német szövetség felbontását, a képviselőház azonnali felosztását, új választások kiírását az általános, titkos választójog alapján. A továbbiakban követelték az önrendelkezési jog biztosítását, az ország nem magyar népei számára a polgári szabadságjogokat, amnesztiát, birtok- és szociálpolitikai reformokat, a létrejövő ukrán, lengyel, cseh, délszláv és osztrák államok elismerését, az igazságtalan breszt-litovszki és bukaresti béke megsemmisítését. A végén a Kiáltvány csatlakozásra hívta fel a programmal egyetértőket.

17 E demokratikus átalakítást hirdető programot úgy fogalmazták meg, hogy továbbra is nyitvahagyták a kormánypárt és a mérsékelten ellenzéki parlamenti pártokkal való megegyezés lehetőségét. Ezt remélték az október 24—26-án Gödöllőn megtartott királyi audenciától is, ahol IV. Károly meghallgatta a pártvezérek véleményét a kormányválság megoldásáról. A király az első két nap a kormánypárt vezetőit fogadta. Emlékezzünk: a Kisgazdapárt október 13-i értekezletén már kérte, hogy a király a párt vezetőit is fogadja. Ezt azóta alátámasztották több száz község kérvényével, amelyeket a pártvezetőség eljuttatott a királyi kabinetirodába.

18 A parlamenti ellenzéki pártok, október 25-én éjjel szintén kérték, hogy a király a többi politikust — köztük Nagyatádi Szabó Istvánt — is hallgassa meg.

19 A király október 26-án — az ország történetében először és „szokatlanul melegen" — fogadta a Kisgazdapárt vezetőit : Nagyatádi Szabó Istvánt és Mayer Jánost. „A gazdapárti képviselők beszámoltak a vidéki gazdaközösség és a falusi nép hangulatáról és kifejezést adtak annak az óhajuknak, hogy olyan kormány jöjjön, amely az esetleges belső mozgalmakat ellensúlyozni tudja. Egy népkormányra van szükség, amelyik közmegnyugvást kelt kifelé, befelé pedig a szociális és demokrata reformokkal kielégíti azokat a várakozásokat, amelyeket a széles néprétegek hozzáfűznek. Erős demokrata irányzatú kormányt kívánnak, amelyik radikális földbirtokreformmal főn, anélkül, hogy a magántulajdon rendjét fölforgatná és bolseviki túlzásokba esnék, erős szociális érzékkel fog hozzá az ország nyílt sebeinek orvoslásához és földhöz juttatja a földre éhes népet" 15 Népszava, 1918. október 25. 3. 16 Hajdú T.:i. m. 37. 17 Népszava, 1918. október 26. 1. 18 Magyar Lobogó, 1918. november 3. 2, 19 Népszava, 1918. október 27. 3. 261