A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története I.

tak kénytelenek eladni olcsón, kivárták a kedvezőbb árat. Az ínséges évek szőlő- és gyümölcstermése a gazdálkodásból élő helybeli termelőknek még az önköltséget se biztosította. A korai termésű őszibarack- és almafák közül nagyon sok kipusztult a vizességtől, részint a kemény téli fagyok miatt. Elmaradt a pótlás, az új telepítés. Az első világháború alatt szomorú látványt nyújtottak az elhanyagolt szőlők és gyümölcsösök. A hernyók, a különféle gombabetegségek pusztításai kihatással voltak a következő évek terméseredményeire. A karó nélküli „gyalogszőlők" kötözőszer, permetezőszer hiánya miatt összefolyva burjánoztak. A természet adta védekező erő az időjárás szeszélyeinek kitett szőlőkben, gyümölcsösökben kevésnek bizonyult. Ritkultak, vegetáltak a virágzó kertek. Szatymazon a gazdálkodási láznak véget vetett a kitört világháború. A katonai szolgálat miatt fellépő férfi munkaerőhiány következtében sokszor a halaszthatatlan munkát sem végezték el. A kisparaszti gazdaságokban, de főleg az úri birtokokon az ínséges évek mérhetetlen kárt tettek. Háborús viszonyok között senki sem járt gyűlésekre, ünnepélyekre. A tisztikar, a választmány, a költségvetés éveken át változatlan maradt. Az addig elmaradhatatlan március 15-i ünnepélyeket sem tartották meg. A gazdakör tagjai vagy hozzátartozói ügyes-bajos dolgaikkal közvetlenül az elnökhöz, a tisztviselőkhöz fordultak, akiknek a legfontosabb feladatuk a közszükségleti cikkek beszerzése, elosztása volt. 1918-ra a gazdasági, társadalmi zűrzavar fokozódott. A tanyai lakosság a legszükségesebb élelem hiányától nem szenvedett. Közszükségleti cikkeket, ipari árukat, igen körülményesen és magas áron tudtak csak beszerezni. Orosz hadifoglyokat igény szerint adtak ki mezőgazdasági munkavégzésre a gazdákhoz. Az 1917—18-as esztendőben Pártos Gyula műépítész, Kriszt Sándor nyugalmazott városi gazdász, Nyíri Bálint javadalmi ügyvezető, Felmayer János szőlőbirtokos, Retkes András és Katona János földművelők, Polgár László földbirtokos elhunyt. A katonai szolgálatot teljesítő vezetőségi tagok hazatértek, munkához láttak. (Beszerzés, elosztás). A vértetü elleni védekezésre 2 hordó petróleumot szereztek be a Szegedi Gazdasági Egyesülettől. A tervbe vett csatornázási munkálatokat, útjavításokat az érdekeltek részvétlensége miatt nem végezték el. A körtagok részére 25 q dercét utalt ki az élelmezési központ, s 25—50 kg-os mennyiségben osztották szét. A köri könyvtárat alig látogatták. Hadikölcsönre a kör 350 koronát jegyeztetett. Az elnök felhívással fordult a kör tagjaihoz : „a gazdakör iránt való jóindulatukat óhajtva, egymás között a gazdasági segítséget fenntartva, kitartással vívjuk meg itt a front mögött az annyira óhajtott békét". A vetőmag-igények kielégítése nagy feladatot rótt a vezetőségre. IRODALOM Bálint Sándor 1963 A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveinek tükrében. — Néprajzi Dolgozatok 9. Szeged Huszka Lajos 1973 Szatymazi kapások és úri birtokosok. = Somogyi-könyvtári Műhely, 1973. 1—4. 41—52. 1975 Szatymazi szőlőhegyek. = Csongrád megyei Könyvtári Füzetek 4. Juhász Antal 1975 Adatok a szegedi tanyák kialakulásához. = Ethnographia, 1975.2—3.276—312. Szüts Mihály 1914 Szeged mezőgazdasága. Szeged 251