A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Új- és legújabbkori történet - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története I.
1907 A földművelésügyi miniszter, látva a kör ügyszeretetét és példamutató tevékenységét, 250 koronát utalványozott a kör általános céljaira, kiállításai díjazására. Endrényi Imre 80 korona értékű könyvet, Fischer Sámuel Magyarország vármegyéinek leírását adományozta a könyvtárnak. Szentannai Sámuel gazdasági tanár előadást tartott a házinyúl tenyésztéséről és értékesítéséről. 1908 Egy közgyűlést és 7 választmányi gyűlést tartottak, 51 közérdekű ügyről tárgyaltak. Februárban bor- és szeszkiállítást rendeztek, melynek díjaihoz Szeged város tanácsa 25 koronával járult hozzá. Endrényi Imre nyomdatulajdonos a Szegedi Híradó с napilapot díjtalanul járatta az egyesületnek. Március 14-én bensőséges népünnepély keretében emlékeztek meg az 1848—49-es szabadságharcról. II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Thököly Imre arcképeit megvásárolta a kör vezetősége. Báló Antal tanító előadást tartott a szántásról, Zsák József a tüdővész elleni védekezésről. Az egyesület több tagja megtekintette a kecskeméti Miklós-telepet. Fülöp József igazgató a különféle szövetkezetek hasznosságáról szólt. 1909 1 közgyűlést és 4 választmányi gyűlést tartottak. Februárban a szokásos bor- és szeszkiállítás alkalmával Zsák József szakszerű előadást tartott a borkezelésről és ismertette az új bortörvényt. Befejeződött az 1908 szeptemberében kezdődött 3 hónapos kosárkötő tanfolyam. 20 fiatal tanuló munkáit kiállításon szemlélhették meg. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár igazgatósága 25 koronát adományozott a kör általános céljaira. 25 évi működés után a kör vagyona (könyv, zászló, bútor, egyéb felszerelés) 2370 korona 40 fillért tett ki. A könyvtárban 513 mű állt az olvasóközönség rendelkezésére. A 25 éves köri tevékenységet köszöntő díszközgyűlés beszámolóját, 8 a megjelent vendégek köszöntő szavait szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták. 1910—1918 Szatymaz a szegedi módos polgárság és értelmiség kedvelt kiránduló és nyaraló helyévé vált. Rendezett parkjával, fürdőivel, tágas vendéglőivel, labdapályáival vonzotta a kikapcsolódásra vágyó családokat. A barátkozás, az ismerkedés, a vidám napok és esték kapcsolatteremtő hatása 1910 után sokat veszített régi meghitt hangulatából. A gazdálkodás, az értékesítés ezernyi gondja párosult a versenyszellem kiéleződésével. Mindenki különb akart lenni a másiknál a gazdálkodást illetően. Sokan ráfizettek a vetélkedésre. A nagy tételben való gyümölcseladás, értékesítés vált általánossá. Az élelmes kereskedők kihasználták a sikeres termésű esztendő adta lehetőségeket. Évenként váltakozva hol a gabonatermés, hol a szőlő, gyümölcstermés segített a jövedelemszerzésben. 1910-től a termények, a zsír, a hús ára magasba szökött. Borból, szőlőből, gyümölcsből két éven át gyenge termés lett, a minőséggel is baj volt. A silányabb áruféleségek miatt csökkent a kereslet, az alacsony árak ellenére. Akik hordókkal, pincehelyekkel bővelkedtek, a korábbi évek jó minőségű borait nem vol8 1884—-1909, a „Szeged—Szatymazi Gazdakör" 25 éves működésének adatai. Összeállította és ismertette a jubileum díszközgyűlésén Zsák József jegyző. 17 gépelt oldal. Szerző tulajdona. 250
