A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II.

NEPOMUKI SZENT JÁNOS — május 16. Apátfalvi szobráról Bálint Sándor a következőt írja : „A szakrális célzatú parasztépítkezés remeke Apátfalva szobra a Maros közelében. Fölötte négy fehérre meszelt, tornác módjára képzett oszlopon nád-, újabban zsindelytetó'. Egy jómódú parasztasszony: Mészáros Apolló állította (1824.)"

27 Ha meghal valaki Apátfalván, ennél a szobornál lévó' kis haranggal csendítenek vagyis húzzák a lélekváltságot és itt volt 1949-ig Űrnapján az egyik sátor is. Nepomuki Szent János napján a csanádpalotai búcsúra Apátfalváról körösztöt nem indítottak. Ennek ellenére többen elmentek a palotai búcsúra is régebben parasztkocsival, késó'bb kerékpáron és vonaton. ŰRNAPJA Egykor nagy pompával ünnepelték ezt a kimondottan katolikus egyházi ünnepet. A templomból induló körmenet a Templom utca (József Attila utca), Kossuth utca és Temető köz (Hunyadi utca) által körülzárt tömb sarkainak közelében felállított díszes és virágos sátrak előtt állt meg, hogy az Oltáriszentséget ünnepelje. Az utolsó hagyományos úrnapi körmenet 1949-ben volt. A sátrakat azoknak a házaknak a gazdái gondozták és díszítették rokoni segítséggel, amelyik elé állították. A Szent János szobornál lévő sátrat a jámbor szentasszonyok gondozták. Űrnapkor azokat a kerítéseket is díszítették virággal, az ablakokat pedig virággal és gyertyával, amelyek előtt a körmenet elhaladt. A sátraknál a szertartás után mindenki igyekezett virágot szerezni. A virág egy részét megszárították és eltették orvosságnak. Más részét összekötötték a virágvasárnapi barkával és az ereszét alatt a horogfa mellé dugták, hogy a villám ne csapjon a házba, de voltak olyan helyek is, ahol az úrnapi virágot a padláson szórták szét hasonló céllal. Mások az úrnapi körmenetről hazavitt virágot megszárították, majd megégették, a hamuját pedig beleszórták az egér- és pocoklukakba, hogy az egerek és pockok ne szaporodjanak. A beteg állatok ivóvizébe is tettek az úrnapi virágból. 1950 óta a sátrakat Űrnapján a templomkertben a templom négy sarkán állítják fel. Az úrnapi sátrak virágaiból ma is visznek haza a hívek. PÜNKÖSD Apátfalván is szokásban volt, hogy a lányok 4—6 fős csoportokban pünkösdölni jártak. A lányok közül egy menyasszonynak volt öltözve. Élővirágból volt a koszorúja kis fátyollal és neki virág is volt a kezében. A lányok egymást karon fogva mentek egyik háztól a másikig. Ilyenkor a kapun „Szabad-e pünkösdölni?" köszöntéssel nyitottak be. Ahol látszott, hogy szívesen fogadják őket, ezt a kérdést el is hagyták. Kardos Imréné Mócsa Ilona (1910— ) a pünkösdölő szövegének alábbi változatára emlékezett : Mi, mi, mi, mi van ma? Piros pünkösd napja. Holnap lesz, holnap lesz, A második napja. 37 BálintS. 1977. 1/377. 202