A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II.

Andreas, bukrétás, Felesége jó táncos. Az ura sejemszál, Ű maga aranyszál. Jó' megfogd, jó' megfogd (a) Lovadnak kantárját, Ne tiporja, ne tapossa A pünkösdi rózsát. Én kicsike vagyok, Nagyot nem szólhatok ; Mégis az Istennek Dicséretet mondok. Dicséret, dicsó'ség Szálljon erre (a) házra. Mint régente szállott Az apostolokra. A pünkösdi rúzsa Kihajtott az útra; Szedje föl a menyasszony Kösse koszorúba. Amen. (Dicsértessék a Jézus Krisztus.) A lányok a pünkösdölésért süteményt meg pénzt kaptak. Ez a szokás a második világháború alatt szűnt meg. Pünkösdöléskor minden ház kerítését zöld ággal, leginkább bodzával díszítették. „Apátfalván az öregek úgy tartották, hogy a pünkösdi bodza levelébó'l és virágjából fó'zött ital orvossága minden betegségnek."

28 A pünkösdi bodzából tettek a korpaélesztó'be is. A bodzateát mégis leginkább köhögés ellen itták. PÜNKÖSD MÁSNAPJA Ha az időjárás engedte, akkor leginkább pünkösd másnapján tartották a bëkai fűárverést. Pünkösd másnapján volt a pünkösdi széplányválasztás is. A következő pünkösdig ő volt a faluban a széplány még akkor is, ha történtetesen nem ő volt a legszebb, mert hogy ki lett a széplány pünkösdkor, az azon múlott, hogy a rendezőktől a piros papucsot árverésen kinek vették meg. A széplányválasztást a templom mögötti téren az egykori Gazdakör előtt népünnepély keretében rendezték. A sokszínű rendezvény keretében a széplányválasztáson kívül volt ott még zsákbafutás, lepényharapás, karóra mászás és még sokféle szórakoztató játék. Egy ilyen népünnepély színes leírását találtam a Makón szerkesztett Maros с hetilap 1887. szeptember 11-i (18. évf. 37. sz.) számában. Valószínűleg városi polgári hatásra terjedt el ezeknek a népünepelyeknek a szokása falun is. 28 Bálint S. 1976. II. kiad. 342. 203