A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II.

ha ősszel tették fel a felépült házra. Erre a fára a mester és munkásai részére kendőt és üvegekben dugaszolt italt (bort, pálinkát) és papírból szalagokat kötöttek. A fát a mesterek tették fel a házra, de a gazda adta a hozzávalót. Ő hozta a bort és pálinkát, a kendőket, a szalagokat pedig a gazdasszony. A mesterek azután feldíszí­tették a fát, az ajándékokat pedig akkor vehették le, amikor akarták. Rendszerint egy éjszakára hagyták ott, de a létrát elvitték, mert ellophatták volna az értékes ajándé­kokat. Az efféle májusfát jó magasra kellett állítani, hogy lássák. A gazdának is dicsőségére vált, hogy ő megvendégelte és megajándékozta a házépítő munkásokat, de azt is jelentette ez, hogy meg van elégedve a munkájukkal és ez így egy kis hír­verés is volt a mestereknek a jó munkájukért. A napjainkban elkészült új házakra is szoktak még májusfát tenni. A KIRÁLYHEGYESI BÚCSÚ NAPJA Május 3-a, Szentkereszt feltalálása a királyhegyesi búcsú napja. A búcsújárások idején Pátfolváról is sokan mentek a köröszttel Királyhegyesre, mert a pátfolvaiak és a királyhegyesiek rokoni kapcsolata igen széles körű. Napjainkban május 3-ához legközelebb eső vasárnap tartják Királyhegyesen a búcsút, amit tréfásan sajátás búcsúnak neveznek. FAGYOSSZENTEK — május 12—13—14. és ORBÁN — május 25. Ezeket a napokat nagyon figyelték Apátfalván is. Pongrác, Szervác és Bonifác haragjánál azonban jobban „tartottak" az Urbánétól, mert ő már május vége felé nagyon komoly bajokat okozhatott. Ha Orbán napja körül hűvösre fordult az idő, Apátfalván a régi öregek begombolt téli öltözetben szinte babonás félelemmel felelték, ha megkérdezték tőlük, hogy mit csinálnak: „Várom Urbánt!" Rendszerint Orbán vitte el a szőlő és gyümölcs mellett a paszúrt (babot) is. Ennek ellenére Apátfalván nem volt valami nagy kultusza. Nem olyan mint a Maruson túli Nagyszentmiklós (ma Romániában) német lakossága körében. 1920 előtt a nagyszentmiklósi németek­nél béreskedő pátfolvai legények látták, hogy a szőlőművelő gazdák borral locsolták Orbán szobrát, hogy kedveskedjenek neki, de ha elfagyott a szőlő, akkor vizzel locsolták a szobrot. KERESZTJÁRÓ NAPOK Katona Lajos írja: „Fagytól, rozsdától és jégesőtől, a vetések és ültetvények e zord ellenségeitől való oltalmat esd az egyház Búzaszentelő napján és a tőle kisebb­nagyobb közzel elválasztott Keresztjáró napokon." 26 Apátfalván az 1940-es évek végéig mentek ilyenkor a könyörgő körmenetek a Köröszt utcai, továbbá a faluvégén és a temetőben lévő keresztekhez. Ezeken ugyan­úgy résztvettek az iskolás gyerekek is, mint a búzaszentelő körmenetben. A Keresztjáró napok utáni áldozócsütörtökön Apátfalván a régiek nem meszel­tek, mert úgy hitték, hogy akkor elszaporodik a házuknál a bolha. 26 Katona L. 1982. 310. 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom