A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Néprajz - Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II.
kat árúba bocsátották, de voltak olyan emberek is, akik a tavaszi vásáron növendék állatot vásároltak, amit legelőre szándékoztak kihajtani. A Szent György napi tavaszi vásár az igáslónak az árát is emelte, mert a ló tavasszal feltétlenül kellett szántani. Voltak olyan kisebb földű emberek, akik ősszel, amikor elvégeztek, eladták a lovukat. Űgy gondolták, jobban jönnek ki, ha nem kell a lovat kiteleltetni. A búzát általában Szent György napig legeltették, de azután már nagyon vigyáztak rá. Azt mondták: „Emut Szén' György nap, mos' mán ha pöröm* (pöröllyel) verik is vissza ja búzát, akkó' jis kinyőU." Más mondás volt: „Emut Szén' György nap, mos' mán meg meri venni a cigány a lovat." Ez utóbbi arra utal, hogy most már lehet legeltetni a lovat a gyöpön. Azt is mondták: „Szén' György nap után ne legeltesd, ne tapostasd a vetést!" Szent György napján a vamyú (varjú) ha nem látszott ki a búzából, akkor jó termésre volt kilátás. Ha egy mód volt rá — főként ha az időjárás is engedte — a kukoricát „SzerC György napjának hetibe" vetették. Ha Szent György nap előtt zengett az ég, a gyerekek hempörögtek a füvön, de még az utcán is, hogy ne fájjon a hátuk. 23 Szent György nap előtt, ahány héttel előbb megdördült az ég, annyi hétig nem vártak esőt, hanem szárazságot jósoltak. MÁRK NAPJA — április 25. Ez a nap félünnep volt. Márk napján volt a búzaszentölés?* Ilyenkor Apátfalván is mise után körmenettel indultak a Templom utcán végig még az 1940-es években is. Azóta a templomban tartják a búzaszentelést. A menetben ott volt a községi elöljáróság és ott voltak az énekes emberek is. Búzaszentelésre az iskolás gyerekek is kivonultak tanítóik vezetésével. A menet az utca közepén haladt a plébános vezetésével és a föld gyümölcsének megóvása érdekében a Mindenszentek litániáját énekelték könyörögve. Búzaszentelőre ünneplő ruhában mentek. A gyerekeknek aznap szünet volt az iskolában, délután mehettek játszani. A falu nyugati végében még ma is ott áll egy fakereszt és annak a tövében az egyik oldalon mindig volt búza vetés. Nagy megtiszteltetés volt az annak, akinek a búzáját szentelték. 26 A legtöbb háztól kiment valaki a „búzaszentölésre", rendszerint az öregek. A szertartás végén mindenki kapott néhány szálat a szentelt búzából, amit azután az imakönyvében őrzött. Ha valakinek fájt a feje, akkor olyan vízben mosta meg, amibe keveset belefőzött a szentelt búzából. Azt tartották, hogy attól elmúlik a fejfájás, de egy szálacskát az imakönyvben megtartottak a másik évre. A felaprított szentelt búzából tettek a kenyérélesztőbe is. MÁJUSFA ÁLLÍTÁS Nem volt ugyan általános szokás, de az 1930-as évek végéig azok a legények, akik tehették, május elsejének hajnalán a választott lány kapufélfájához májusfát kötöttek. A májusfa úgy készült, hogy egy vendégoldal hosszúságú fának a végére zöld ágat erősítettek, amit selyempántlikával és kendővel díszítettek. A májusfa állítására a legények mindig összefogtak, mivel felállításához és megkötéséhez a komák segítségére is szükség volt. Amikor egy új ház felépült, akkor is májusfát állítottak az építőmester és a munkások megvendégelésére, megajándékozására. Májusfa volt a neve még akkor is, 23 Bama G. 1979. 103. 24 Katona L. 1982. 308—309. 25 Bama G. 1979. 104. 200
