A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szűcs Judit: A társadalmi rétegződés és a táplálkozás összefüggése Szentesen

A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS A TÁPLÁLKOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSE SZENTESEN SZŰCS JUDIT (Csongrád, Múzeum) A török idők eló'tti 13 településből Szentes központtal gyér — protestáns gyülekezetet formáló — lakosság élte túl a hódoltságot. A XVIII. század elejétől menekülő protestánsokból, betelepített matyó katolikusokból, román és szerb pásztorokból ötvöződött az alföldi mezőváros népessége. Ebben a tanulmányban a századforduló, a XX. század első felében élő parasztság kultúráját a táplálkozás nyersanyagainak előállításában, feldolgozásában vizsgáltuk meg. Ebből a munkából a társadalmi rétegződés és táplálkozás kapcsolatát vizsgáló részletet emeljük ki. „Ujjul a hold, meg elfogy. Majd megélünk valahogy." (Nagy Bálint) „Szegíny embernek szegíny a sora, krumpli az ebéd, tök a vacsora." (Polgár Lajos) A táplálkozás nyersanyagában, az étkezés rendjében, mint minden életjelenségben, tükröződnek a társadalmi retegenkénti különbségek. A néprajzi kutatásban mellőzték ennek a szempontnak a figyelembevételét. A Magyarság Néprajza egyegy tárgyi néprajzi jelenség (gyűjtögetés, halászat), társadalmi, szociális vetületével nem foglalkozik.

1 Esetleg egy-egy jelenségnél, fogalomnál jelzi a „szegények megjelenését."

2 Vizsgálatunk (és általában a néprajzi vizsgálat) tárgya elsősorban a paraszti kultúra. A paraszti osztály anyagi helyzete, társadalmi szerepe szerint rétegekre oszlott. Ez a rétegződés a táplálkozásban is eltéréseket hozott létre. A paraszti táplálkozás összetettebb, társadalmi retegenkénti eltérésben történő vizsgálatára az utóbbi évek szakirodalma hívja fel a figyelmet.

3 A kérdés további elemzése előtt tisztázzuk a vizsgált paraszti rétegek fogalmát a birtok-, tulajdonviszonyok alapján Szentesre vonatkozóan. Kisparaszt az 1—10 holdas tanyával rendelkező, középparaszt a 10—50 holdas gazda, 50—100 holdas a nagygazda. (A földek értéke átlagban 10—15 aranykorona/kh.) 1 A magyarság néprajza 1933—37.

1. 37—116. II. 16—104 2 A magyarság néprajza II. 236—241. A szőlő böngészése. Ellenpéldaként Kiss Lajos munkáira, elsősorban A szegény emberek életére lehet hivatkozni. 3 Kisbán Eszter 1976—78. 22—23. A „nagy különbségeket mutató paraszti rétegek" étkezési rendszerének vizsgálatára hívja fel a figyelmet. 167