A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szűcs Judit: A társadalmi rétegződés és a táplálkozás összefüggése Szentesen

A vizsgált rétegek közül a birtokosok, részesek számbeli megoszlása a következő: nagygazdák, 50—100 kat. hold birtokúak: 167; középparasztok, 10—50 kat. holddal rendelkezők: 1046; kisparasztok, 1—10 kat. holddal bírók : 1397; 1 kat. hold alattiak 83. A mezőgazdasági bérmunkások közé sorolható a Statisztikai Évkönyv szerinti két kategória : munkás kereső birtok illetve bérlet nélkül 2099 ; gazdasági cseléd : 1293. (Mindenütt csak a keresők számát vettük figyelembe.)

4 A táplálkozásban hasonlóságot mutató, földbirtokkal rendelkező rétegek száma (2693) megközelítőleg egyezik a táplálkozás nyersanyagában, az étkezés módjában is külön kezelendő mezőgazdasági bérmunkások számával (3392). A két réteg az összes kereső népességnek megközelítőleg az 1/5—1/5-ét jelenti (1930. évi adatok alapján).

5 Az általunk elsősorban vizsgált rétegek: kis-, és középparasztok, nagygazdák táplálkozása — ha bizonyos fenntartásokkal, különbségtétellel is — együtt tárgyalható. Orosháza táplálkozását vizsgálva Morvay Judit a következőket állapítja meg : „A szegény kisparasztok, tanyabérlők táplálkozása csak az ételek minőségében, gyakoriságában vagy ritkaságában különbözött a tehetősebb gazdákétól." — „Több hús, zsír, tejfel, búzaliszt."

6 A táplálkozás, az étkezési szokások rétegenkénti eltérését az emberélet fordulóihoz kötötten mutatjuk be. A felsőpárti módosabb gazdacsalád keresztelőre ünnepi ebédet: húslevest, paprikást, kalácsot, süteményt, bort adott vendégeinek; a halotti tor is ebéd volt: húsleves, paprikás, kalács vagy kiadós paprikás vacsoraként, bor, sütemény járt utána. A berki szegényparasztok a keresztelő után paprikáshús vacsorára hívták meg a rokonságot. A kiséri kisparaszt, kubikos családban a halotti tort egytálétel jelentette : kiadós levest, vagy hideg húst adtak.

7 A bemutatott példánkban, a kubikostól a nagygazdáig terjedő összehasonlításban a hús, zsír, tejföl, búzaliszt és mellette a tojás felhasznált mennyiségében lévő lényeges eltérés tükröződik, ami alapvető különbségként értelmezhető a földtulajdonos parasztok és a döntően bérmunkából élő szegényparasztok között. Tárgyi néprajzi szempontból, ennek részeként a táplálkozásban a jelzett három réteg : kis-, középparaszt, nagygazda reprezentálja osztálya kifejlett állapotát. Vonatkozik ez tárgyi, eszközbeli ellátottságra, használatra. Ezért tartjuk jogosnak a döntően e három rétegnél végzett gyűjtés alapján megrajzolni a mezővárosi parasztság táplálkozásának általános képét. Ez nem szerepel a rövid tanulmányban. A gazda jelentését Csonka István következőképpen határozta meg berki szegényparaszt-kívülállóként : „Gazdák? Száz hold, ötven hold. Hát mán akinek tíz holgya vót, az gazdának érezte magát." (Lényegileg egybecseng Erdei Ferenc hosszabb, részletező leírásával). 4 Erdei Ferenc 1974., Márkus István 1979. Főleg ezek a könyvek segítettek a három kategória meghatározásában általában. Borbás Lajos 1972. 249. Szentes paraszti társadalmáról írva az általam tett meghatározástól némiképp eltérőt alkalmaz. Az egyik eltérés, hogy a földműves társadalom fogalma „kubikosok, mezőgazdasági munkások, béresek, tanyások, részesművelők, kisbérlők, törpebirtokosok" tartoznak (249), a második eltérés, hogy a nagygazdák kategóriájába a 106—108. 128. oldalakon írottak alapján a többszáz holdas birtokosok is beletartoznak. Az utóbbi réteget én külön említem. — A szentesi szóhasználatban, fogalomkörben a gazdálkodó jelentette a középparasztot, nagygazdát, a többszáz holdas birtokost is. Ide tartozik a paraszt meghatározása is. Iparos mondta: „A paraszt? A saját szarát is megette. A csirkét, túrót, tejfölt elatta a pijacon. A pénzen meg fődet vett." (Szűcs Imre). Nyersebb megfogalmazása annak, amit Erdei Ferenc jelzett művében többször és hosszasan elemez. — Losonczi 1977. „A föld ura szolgálja a földet ... nem a tárgy és a vagyon szolgálja az embert." 202. A szociológus így fogalmazza meg ugyanazt a jelenséget. 5 Magyar Statisztikai Közlemények 1934. Az 1930. évi népszámlálás II. 172. «Morvay Judit 1965. 401. 7 Szűcs Judit 1977., 1982. 168