A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szenti Tibor: Tanyai istállók Hódmezővásárhelyen

Feudális kori istállók mindösszesen Egyosztatú épületben Kétosztatú épületben Háromosztatú épületben Négyosztatú épületben Ötosztatú épületben A kettes-, hármas istállókból pluszként adódik még : 438 61,0 123 17,1 81 11,3 46 6,5 11 1,5 19 2,6 Összesen: 718 100,0 IRODALOM Barabás Jenő 1979 Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest. Juhász Antal 1974 Telekelrendezés a szegedi tanyákon. Ethn. 1974/2—3. 276—314. Nagy Gyula 1968 Paraszti állattartás a vásárhelyi Pusztán. Budapest. 1975 A tanya és élete. In: Parasztélet a vásárhelyi Pusztán. Szerk. : Dér László. Békéscsaba. 221—260. Paládi-Kovács Attila 1980 A jászol kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethn. 1980/2. 153—191. Szenti Tibor 1979 I. A tanya. Budapest. 1979 II. A vásárhelyi tanyák adatai az 1744—1848-ból megőrzött becsüjegyzőkönyvekből. In.: Vásárheyi tanulmálnyok IX. kötet. Hódmezővásárhely. 69—124. (A tanulmány második, 19. századi része részben még közöletlen, kéziratban.) 1983 I. Adatok a hódmezővásárhelyi tanyavilág népi építészetéhez. In: Kiss Lajos Emlékkönyv. Szerk. : dr. Dömötör János és dr. Tárkány Szűcs Ernő. Hódmezővásárhely. 213—243. 1983 II. Újabb levéltári adatok a vásárhelyi Pusztáról In: A Békés megyei Múzeumok Közieménvei 7. Tanulmányok Orosházáról és környékéről. Szerk.: Nagy Gyula. Békéscsaba. 279—295. Tálasi István 1977 Kiskunság. Budapest. Tárkány Szűcs Ernő 1961 Vásárhelyi testamentumok. Budapest. GEHÖFTENSTALLE IN HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Tibor Szenti Die ersten Viehunterkünfte an der Feldmark von Vásárhely nach der Türkenherrschaft wurden zusammenfassend „Ställe" genannt. Das waren meistens dachlose Rohrmatten oder hölzerne Gitter,, die öfters abgebaut und den wandernden Viehen verfolgend wieder aufgestellt wurden. Als der Puszta im 1743 umgezäunt wurde, fing man erst mit dem Bau von ständigem Gebäude an. Щ Um zu der Arbeitsort Näher zu sein, siedelte man vorläufig an die Feldmark um. Dieser Prozeß wurde von der Erscheinung der Hütten und Einödhäuser auf den Grundstücken begleitet, und parallel damit nahm auch der Stallbau seinen Beignn. Laut unserer Archivsmaterialien hat man oft erst die Ställe, und danach die Wohnhäuser aufgebaut. Ihrer wirtschaftlichen Bedeutung und Größe hinsichtlich zählten sie zu den wichtigsten Gehöftenbauten. Die Viehe wurden in den Ställen nach Art, Geschlecht und Lebensalter getrennt untetbracht. Die geoeraphische Lage und Unterbringung der Ställe wurde vor allem durch die Lage des Einödhauses beeinflußt. Sie wurden meistens aus Pisee-oder Lehmstampfmauern oder aus Lehmziegeln gebaut. Pfettegabel, Firstpfette, Aufschiebung und Rohr-oder Unkrautlatten bildeten die Dachkontsruktion. Daraufkam noch die Deckung: Schilfrohr, Binse oder Unkraut. Die Bauten mit mehreren Abschluß-, Querkrippen^mit runden Futterlagerkrippen und Heugittern waren anfangs noch unaufgestzte, kalte Ställe. 140