A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Tóth Ferenc: Melléképületek Makón a 18. század végén

IRODALOM ,- ' * i Barabás Jenő 1974 Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Ethnographia. 466—484. Bátky Zsigmond 1941 Táplálkozás = A Magyarság Néprajza I. 60, 64—65. Bohdaneczky Edvin 1940 Csanád vármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Makó. Csanádvármegyei Könyvtár 36. Borovszky Samu 1896 Csanád vármegye története 1715-ig I. Erdei Ferenc 1937 A makói városi és tanyai parasztház. Tér és Forma. 174—177., 204—206. Fényes Elek 1839 Magyarországnak... állapotja statisztikai és geographiai tekintetben IV. 147—149. Füzes Endre 1964 A magyarországi szántalpas hambár. Ethnographia 1—31. Füzes Endre 1984 A gabonatárolás a magyar parasztgazdaságokban. Bp. Szabó Imre 1936 A Makó — mezőkopáncsi templomrom. Makó. Csanádvármegyei Könyvtár : 31. Szenti Tibor 1978 Kerekólak Csongrád megyében és a vásárhelyi pusztán MFMÉ 1976/77—1. 283—314. Tárkány Szűcs Ernő 1961 Vásárhelyi testamentumok. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Tóth Ferenc 1980 A makói ház. Makó. Tóth Ferenc 1983 A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben. A Makói Múzeum Füzetei: 33. Vajkai Aurél 1948 A magyar népi építkezés és lakás kutatása. NEBENGEBÄUDE AM ENDE DES 18. JH-S IN MAKÓ Ferenc Tóth In Makó des 18. Jh-s standen schon funktionell differenzierte wirschaftliche Nebengebäude. In der Periode der kapitalistischen Entwicklung verfeinerten sich nur noch die angewandten Bautechniken und Baumaterialien, aber es zog sich kaum mehr eine funktionelle Veränderung voll. Der Stall, der Wagenschuppe und die Getreideschüttelböden sind schon zu dieser Zeit vollständige Formen. Die Getreideschüttelböden verändern sich während der Getreidekonjunktur der napoleonischen Kriege nicht, allerdings finden sie aber eine allgemeinere Anwendung. Die Maiskornproduktion, die im 19. Jh einen Aufschwung bekam, machte demgegenüber die bis dahin benutzten geflochtenen Körber überflüssig, anstatt ihrer erschienen die Kornbehälter von größerem Fassungsvermögen. Im Laufe des 18. Jh-s kamen im Leben der Makóer nicht die Wohngebäude, sondern die wirtschaftlichen Nebengebäude zu größerer Wichtigkeit. 108