Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
1763 : „Vagyon Makra Joseph és Enghy Ferencz Uraim Telekje szomszédságában egy darab Kaszálóm, mellyet is magam 28 forintokon vettem..." (Böröcz István végrendelete. Uo. 1. d. 20/1763) 1769 : „Az Csorda Járás Szélbe vagyon egy Telekem, és vannak Szántó Földgyeim is, mellyeket az fiaim arendába tőlem bírnak..." (Szűcs János cívis végrendelete. Uo. 1. d. 279/1769) 1771 : „Kiss Széksóss mellett az Kószók szomszédságában, nem különben Bojár halmánál ugyan azon szomszédságban lévő Telekjeimet hagyom Kószó Mihály és Jacab fiaimnak..." (Kószó Gáspár végrendelete. Uo. 1. d. 143/1771) 1774: „Ezen Nemes Városnak határjában helyheztetett, Pálfy János és Farkas Ádám Szomszédságokban lévő, s osztályképpen nékem esett ötödrész Telekemet hagyom Péter, Imre, Istvány és Apolló gyermekeimnek, hogy azzal közönségessen egyaránt osztozzanak." (Bakó Ágnes, néhai Farkas Gergely özvegyének végrendelete. Uo. 1. d. 23) 1781 : Szűcs Katalin, Imre András özvegye három fia és egy lánya számára végrendelkezett. Férjezett lányára 50 út szőlőt, három zsákos szántóföldet testált, és egy borjút már megkapott. A három fiú jussa így oszlott meg: „Legöregebbik fiú, Imre Mátyás jussa 1. A Franciahegyen lévő szöllőbül 430 négyszögöl 2. Az Nagy Telekbül 19 7 /i2 jugerum 3. Az belső Kiss Telekbül 4 8 / 12 jugerum 4. az hatt darabban lévő szántóföldekbül, mely in concreto 29 5 / 8 jugerumot tészen 9 7 /s jugerum Gergelynek és Gáspárnak 1. A Franciahegyen lévő szöllőbül 860 négyszögöl 2. Az Nagy Telekbül 39 7 / 12 jugerum 3. Az belső kiss Telekbül 9 4 /i2 jugerum 4. A hatt darabban lévő szántóföldekbül 19 6 /s jugerum CsML, Szeged v. Törvényszékének ir. 1775—1784. 1781. 1.) s Figyelmet érdemel, hogy az Imre családnak két teleké volt : egy kisebb, 14 holda. a város közelében, (ez a „belső telek") és egy 59 holdas „nagy telek". Két határbei 1 telekkel több módos gazda rendelkezett, így Farkas János (1747), Makra János (1754)' Ladányi István (1766), Vér József (1784). 1825: Barna Mihály végrendeletében az ingatlanok között szerepel „24 zsákos ősi Telekföld" és 4 zsákos szerzeményi „Telekföld". (Uo. Végrendeletek 3. d. 1447/ 1825) A telek a szegedi nép nyelvében az a hely, amit a jószág „mögteleköl", vagyis megtrágyáz — tehát a jószág állása. Telek vagy telekrakás trágya, trágyadomb értelemben ma is használatos. Á szónak ilyen jelentését szakirodalmunk az Alföld több településén leltározta. 109 Megjegyezzük, hogy Szegeden a belső teleknek régebben fundus, utóbb porta a megnevezése. A kaszáló gyakorta a telek főnév jelzőjeként szerepel a végrendeletekben : 1770: „Vagyon egy Kaszálló féli Telekem mindgyárt Ásotthalomnál Rosák szomszédságában..." (Ördögh Mihály cívis végrendelete. Uo. 1. d. 197/1770) 109 TÁLASI ISTVÁN 1936. — A telek szó jelentéstörténetét FÖLDES LÁSZLÓ dolgozta fel: A telek „földterület" jelentéstörténete. Magyar Nyelv, 1971. 418—431. 41
