Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

ólat. Székely-telepen egy dűlőút menti tanyasort Máksornak említenek, mivel az ottani haszonbérlőket arra kötelezték, hogy az uradalom földjén l-l holdon mákot termesszenek. A bérbeadás méreteire jellemző, hogy 1937-ben az uradalom 15 223 kat. holdat adott haszonbérbe, ebből 1585 kisbérlő 4684 holdat, 27 nagybérlő (100 holdon felüli) 9502 holdat bérelt.

96 A kisbérlők között szép számmal voltak sándorfalvi, algyői, mindszenti, baksi szöllői — tehát falusi parasztok, akik 1—2 holdat béreltek. A tanyás bérlők számára az 1930. évi népszámlálás adatsoraiból következtethetünk:

97 Sövényháza haszonbérföldön települt külterületi lakott helyei Alsórét 231 fő Erzsébet-telep 162 fő Heffner-telep 130 fő Karakás-telep 138 fő Kiszer (Kutyanyak és környéke) 530 fő Pitricsom 269 fő Székely-telep 70 fő 1530 fő 1932-ben az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján az uradalom Kiszer és Pitricsom határrészen 3060 kat. holdat, vagyonváltság fejében, tulajdonjogilag átadott a kisbérlőknek. A vagyonváltságot az új tulajdonosoknak 25 év alatt kellett, kamataival együtt megfizetniük. Az uradalom földhaszonbérleti gazdálkodását és települési, gazdasági, szociális következményeit mérlegre helyezve két szakaszt lehet megkülönböztetni: az 1850-es évektől kb. a századfordulóig olyan területű földeket parcellázott, melyeken egyegy család, némi keresetkiegészítéssel, meg tudott élni — az 1900-as évektől, s különösen 1920-tól az egy családnak kimért bérföld területe azonban egyre kisebb (8—6— 4 hold), ami szükségessé tette, hogy feles és harmados földet műveljenek, maguk és felnőtt családtagjaik arató- és cséplórészesnek szegődjenek el. Minderre legközelebb épp az uradalom majorjaiban kínálkozott mód. így a hitbizományi uradalom voltaképpen „letelepítette" a bérbeadott földeken birtoka különben elvándorló népfölöslegét — pontosabban annak egy részét —, s ezáltal munkaerőt biztosított a hatalmas latifundium hasznosításához. Az uradalmi kishaszonbérleteken a harmincas években 300—350 tanyán kb. 1500—1600 ember élt, megközelítőleg annyi, mint a házi kezelésű majorokban — de jóval kevesebb, mint a 80 évvel azelőtt fölszámolt kertésztelepeken. A kisajátított uradalmi földön a volt cselédek és a kisbérlők ivadékai az 1945. évi földreform után is építettek tanyákat, e folyamat azonban kívül esik vizsgálódásunk határain. 96 Dr. KERTÉSZ JÁNOS : A Pallavicini uradalom. In. : Csikvári Antal, 1938. 70. 97 M. Stat. Közi. Új sor. 83. Bp. 1932. 333—334. (Csak a kutatóterülethez tartozó, Tisza jobbparti lakott dűlőket vettem számba.) 199