Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
A jobbágy neve Mely határrészen Művelési ág Szabó András Akasztófa dűlő szántó Bárányi Szabó György Akasztófa dűlő kaszáló, szá. Bozóki András Szoporhegy szántó, ksz. Bozóki Mihály Szoporhegy szántó, ksz. Zombori Szabó Mihály Szoporhegy szántó ifj. Oláh János Szoporhegy szántó öreg Kovács István Szoporhegy szántó Zombori Szabó Miklós Szoporhegy szántó Györfy János Szoporhegy szántó ifj. Kovács István Szoporhegy szántó Gonda György Szoporhegy szántó Gonda Pál Szoporhegy szántó Tóth János Szoporhegy szántó öreg Csíkos Mihály Szoporhegy szántó Varga Jakab Szoporhegy szántó Lakatos János Szoporhegy székföld Zombori Szabó Gergely Szoporhegy kaszáló Zombori Szabó Tamás Szoporhegy szántó Három jobbágynak — Zombori Szabó Gergelynek, Zombori Szabó Tamásnak és Vidács Jánosnak — két határrészen is volt szállási épülete. 1828-ban Bozóki Mihály IV4 telkes jobbágy 8 ökröt, Czirok János 1 telkes jobbágy 4 ökröt, Bakos Mátyás, Biacsi István, a Vidács és a Gonda család tagjai 2—6 ökröt és 20—40 juhot tartottak. Milyen építményeket jelöltek az adatfelvétel készítői a „szállási épület(ek)" kifejezéssel? Eló'ször a szállás jelentéstartalmát kell rögzítenünk. Zachar Bali János „Szántóföldje és Szállás kerületye Tészen 26221 1/6 • ölleket," vagyis itt a szállás földterületet, pontosabban valami módon megszállt földet jelent — akárcsak a szegedi határra vonatkozó forrásokban. A földadókönyvben az esetek túlnyomó többségében csak a „szállási épület" vagy épületek megjelölés szerepel, három kivétel ad támpontot az építmények jellegéhez. Süli Tamás jobbágy farki földjének a végében kaszáló van, „melybül az Szálláson lévő akoly és Szénás kertye 600 О öllek az udvarnak adjústatiojára az summábul kihagyatatnak." (kiemelés J. A.) A községi parókiához tartozó föld Sövényház és Eperjeshát határrészen 83738 négyszögöl, s „ezekbül szállási Epületek Akoly helye 511 4/6 D öl." Ugyanott Süli Zakar jobbágy úrbéres szántóföldjén „szállási épület", mellette a kaszálóján ,,Szalmás Akoly" volt. Az aklok és a szénás, szalmás kertek — mint láttuk — a Dél-Alföldön több helyen a szállásföldek első építményei. 55 Az eddigi forrásokból ismert képbe beleillik tehát, hogy az algyői jobbágyok többnyire egy tagban levő, fordulókényszertől mentes földjeiken aklokat, szénás, szalmás kerteket határoltak körül, és valószínű, hogy a megnevezetlen szállási épületek is legalább részben ilyenek lehettek. A szállási épületekre az adóalapból kivont terület némelyeknél 100 négyszögöl, másoknál 4—500, Zombori Szabó Miklós jobbágy szállásföldjén pedig 900 négyszögöl. Ennek a megállapítása úgy történt, hogy az építmény körülötti, művelésre nem használt térséget is hozzászámították. 56 Az aklok jellegére nézve a leírás nem ad támpontot. Tíz szállásföldön több építmény állott. Az ilyen szállási épületcsoportok kide55 SZABADFALVY JÓZSEF: Akol. In.: Magyar Néprajzi Lexikon. I. Bp. 1977. 56. 56 Például egy szőlőbeli kunyhó helyéül (H. 4 öl, Sz. : 4 öl) 16 négyszögölt hagyták ki a dézsmaalapból. Kézenfekvő, hogy maga a szőlőkunyhó nem lehetett ekkora alapterületű. épületek épületek épületek 182
