Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
100—100, id. Hatvani Mihály 95, ifj. Kálmán Mihály 66 holdat. Közülük Bóka és Karácsonyi Zsigmondné Kecskeméten lakott, a többiek Felső-Pusztaszeren. Jellemző, hogy apa és fia — Kálmán Mihály és ifj. Kálmán M., Csertő Gábor és ifj. Csertő G. — egymás mellett bérelt 50—50 holdat. Az apa mindkét családban Kecskeméten, a fia a pusztaszeri tanyán lakott. A fent felsoroltak közül az újabb kiosztású földeken is volt bérlete 1896—1908 között F. Hegedűs Jánosnak, Веке Istvánnak, D. Nagy Gergelynek, a Dékány, Gyöngyösi, Kalics és Kálmán családnak. Tíz-tizenkét család tehát 100 kat. hold körüli, illetőleg azt meghaladó nagyságú bérleten gazdálkodott. 50 Ha a legújabb kiosztású földek első és 1898—1910 közötti bérlőinek névjegyzékét összevetjük, azt találjuk, hogy mindössze 5 családfő (vagy leszármazottja) bérelt földet ugyanott 24 évvel a puszta kiosztása után. Ezt — úgy véljük — elsősorban az magyarázza, hogy a módos bérlők feles szántókat alkalmaztak, alhaszonbérbe adták pusztaszeri földjüket, és legfeljebb a mezei munkát s a jószágtartást ellenőrizni fordultak meg a pusztán. Kevesen telepedtek pusztaszeri tanyájukra. A század vége felé költözött egyre több kecskeméti bérlő Felső-Pusztaszerre. 1901-ben az újabb kiosztású földek 21 haszonbérlője közül 15, a legújabban kiosztott földek 34 bérlője közül 27 — a bérlők 76%-a már Pusztaszeren lakott, s csupán egynegyede az anyavárosban. Többen Kistelek határában saját földtulajdont is bírtak. A bérföld használatát elsősorban a talajviszonyok határozták meg. Mindenesetre jellemző, hogy a földek túlnyomó többségét szántóként szemtermelésre hasznosították. Azoknál, akik az állattartásra gondot fordítottak, jelentős a rét és a legelő aránya, de szőleje kevés nagybérlőnek volt. Belterjes növénykultúra csak a dohánykertészeket alkalmazó nagy gazdák tanyai üzemébe épült be. A bérföldek eladása és a községesítés tervei Az 1900-as évek elején Kecskemét áttért a puszta örök áron történő értékesítésére. A legrégibb kiosztású földeket 1899. szeptember 29-től már azzal a feltétellel adták ha »zonbérbe, hogy hat év után a város jogosult a földhaszonbérletet fölmondani. Először 1903 októberében és novemberében adott el a város 92, majd 105 hold addig homokos baromjárást szőlőültetésre. Az 1903. október 15-én elárverezett 92 hold 13 birtokos tulajdonába került 2—8 holdas részletekben. Egyedül ifj. Hatvani Mihály 23 és fél holdat vásárolt, s 5 szőlőföldet pusztaszeri, 7-et kisteleki, 1-et kömpöci lakos vásárolt meg. November 18-án 105 hold homokföldön 19 birtokos osztozott. 4-5 holdas parcellákat árvereztek, de ifj. Hatvani Mihály 12 holdat, a pusztaszeri Kálmán József és a kisteleki Gyugel Károly 10-10 holdat vásárolt. 11 kisteleki, 5 pusztaszeri, 2 mindszenti, 1 sövényházi részbirtokosa lett az eladott földeknek. 51 A szőlőtelepítésre alkalmas homokos járásföldek eladása 1905-ben folytatódott, de erre itt nem térhetünk ki. Továbbra is sok kisteleki lakos vásárolt szőlőföldet. Felső-Pusztaszer határában ezután kezdődött a szőlőtelepítés felfutása. 52 A felső-pusztaszeri földek eladását a városi közgyűlés 1900-ban rendelte el, 50 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Második kötet. Gazdacímtár. Bp. 1897.180—181. A 100 hold. 51 BML, Kecskemét v. polgármesteri ir. 476. d. Árverési jegyzőkönyvek. Az árverésen bánatpénzt kellett letétbe helyezni, amit a vevő nyolc napon belül tartozott kiegészíteni a vételár egytized részéig. Ugyaneddig kellett befizetniük a városi pénztárba a vételár 9/10-e 6%-os kamatának fél évi részletét. A vételár 9/10. részét 20 részletben, évente törlesztették. 52 A századfordulón történt Szeged környékén Mérges és Ötömös puszta kiosztása, ahol a futóhomok megkötése részben a szőlőtelepítésekkel kezdődött. Vö. : FÜR LAJOS 1980. 243. 160
