Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

egyben utasította a tanácsot, hogy „a községesítés munkálatait indítsa meg."

63 A legrégibb kiosztású földek eladásának előkészítése céljából a városi tanács 1904 szeptemberében Kada Elek polgármester elnökletével hat tagú bizottságot küldött Pusztaszerre, a haszonbéres földek becsértékének megállapítására. A 2355 holdnyi terület összes becsértéke 1 448 847 koronára rúgott. A legalacsonyabb holdankénti becsérték 360, a legmagasabb 840 korona, az átlag 615,11 korona volt. „Ez a terület a puszta legnagyobb és legjobb része — állapította meg a bizottság —, ezért ha eladná, a közpénztár aránylag keveset nyerne, mivel értéke föltétlenül emelkedő." Arra a következtetésre jutottak, hogy a szőlőnek való földeket kisparcellákban adják el, az erre nem alkalmas földeket pedig „vidékiek bebocsájtásával" (!) árverésen adják haszonbérbe. A bérbeadás módjára Szeged városától vették a példát, amely a Pusztaszerrel határos Csöngőién a földeket 25 évre, holdanként átlag 35 koronáért adta bérbe.

54 A pénzügyi szakbizottság elnöke javasolta, hogy a legrégibb kiosztású földekbó'l a szőlőültetésre alkalmas homokföldeket kis részletekben, a Pallavicini uradalom birtokhatárán levő jó minőségű szántóföldeket nagyobb részletekben adják el — a többit nyilvános árverésen adják haszonbérbe, ha megfelelő bért ajánlanak. A bizottság az 1910-ben lejáró bérletek területén házhelyosztásra alkalmas területet is talált.

55 A felső-pusztaszeri haszonbérlők (ifj. Dékány István és társai) előadták, hogy az általuk bérelt földeket „becsérték szerint nem tarthatják meg, mint leendő örökföldet", mert a magas kamatot fizetni nem képesek, s így „idegenek" vennék meg a földeket. Hajlandóságot mutattak arra, hogy a 3,5%-os kamatot haszonbérül megadják — ha a földeket 25 évre bérbe vehetik (mint Szeged város bérlői). A bizottság a folyamodványt elutasította és az előbb tárgyalt javaslatot hagyta jóvá.

56 Ekkor vetette meg a lábát Felső-Pusztaszeren több kisteleki birtokos: Szálai János nagygazda 97 holdat, Tóth Tamás 52 holdat, Domonics Sándor és Tóth István 51-51 holdat Sinka Antal 49 holdat, Deutsch Sándor kereskedő 112 holdat vásárolt. Szeged-Felsőtanyáról a Kordás család 3 tagja vásárolt földet.

57 Visszaemlékezés szerint több kecskeméti gazda azért nem vette meg korábban bérelt pusztaszeri földjét, mert másutt is volt földje és nem akart városától ilyen távol letelepedni. 1908-ban a sövényházi határszélen, a Sáregyházi halomtól DK-re árvereztek újból örökföldet. A földeladások 1920-ban, 1923-ban és 1929-ben folytatódtak, s a földek nagyobb részét azok a haszonbérlők vették meg, akik hosszabb ideje ott laktak. A község történetének két háború közötti krónikása szerint a lakosságnak 60%-a kecskeméti.

58 A többiek kutatásaink szerint Kistelekről, Szeged-Felsőtanyáról, (főleg a gajgonyai, balástyai kapitányságból) és Tömörkény határából telepedtek át. Szegedi származású a Borbola, Gajdacsi, Gémes, Kertész család. Kertész Lőrinc Felső-Gajgonyáról, 1910-ben telepedett Felső-Pusztaszerre. Heten voltak testvérek (2 fiú és 5 lány), apai jussa mindössze 5 lánc vagyis magyar hold, anyai jussa 7 lánc föld volt, azok is széttagolva feküdtek. Örökségét eladta és az árán a pusztaszeri határban 22 kat. holdat vásárolt. A 20-as években, amikor a Kisteleken jussolt házat eladta, még 10 hold barna homokföldet tudott venni (Kertész Sándor, sz. 1897.). A pusztaszeriek a vidékről jötteket tarisznyasokn.dk nevezték, mert,,tarisznyával 53 BML, Kecskemét v. kgy. jkv. 1903. 643—644. L: 259/1900 kgy. sz. határozat. 54 BML, Kecskemét v. polgármesteri ir. 476. d. 1944/29036., a 19 295/904 sz. jelentéshez. 55 BML, Kecskemét v. polgármesteri ir. 476. d. 1904/19 463. 56 BML, Kecskemét v. kgy. jkv. 1905. 225—232., 3376/1905 sz. alatt. 57 BML, Kecskemét v. levéltára, T. 102. Pusztaszer legrégibb osztásának telekkönyvi térképe (2 térképszelvény). 58 PITY ISTVÁN: Pusztaszer. In.: CSÍKVÁRI ANTAL 1938. 63. 161