Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
szerint ez a dűlő utóbb a Skopetz-örökösöktől a szabadkai Csamprak Gigó, az egri Öttömösi János és Magyar Imre tulajdonába került. A határ népessége 1869-ben 63, 1880-ban 91, 1890-ben 100 személy volt 5 , s minden bizonnyal valamennyien a Magyar család majorjában éltek. 1886-ban a birtokos kezdeményezésére a pusztát közigazgatásilag a kb. 40 km-re fekvő Sándorfalvához csatolták, majd a közelebbi Horgos községhez került. 1895-ben özv. Magyar Imréné 1504 kat. holdnyi földbirtokán 62 holddal több szántó, 7 holddal több szőlő volt, mint 45 évvel azelőtt és a birtokos a futóhomok megkötése végett 167 kat. hold erdőt telepített. 6 A Magyar család Bálint Sándor szerint 1897-ben parcellázta föl ötömösi birtokát. Megtaláltuk a határ 1905-ben és 1907-ben készült „birtokvázlatát" : előbbi térkép a puszta parcellázása utáni, de az új tulajdonosok megtelepedése előtti állapotokat tükrözi, utóbbi viszont már föltünteti a tanyákat, tanyaudvarokat, megkülönbözteti a szántók, szőlők, legelő és rét területeit. 7 Ebből a parcellázás időpontja nem derül ki, de arra következtethetünk, hogy a kiosztás 1905 előtt néhány évvel történhetett. A visszaemlékezők úgy tudják, hogy az első telepesek 1900 körül jöttek az ötömösi pusztára. Egy 1908-ban megjelent újságcikk szerint Ötömös „fogantatása alig tíz évvel ezelőtt történt". 8 A parcellázást a szabadkai közgazdasági bank végezte. „A közeli vidékről mindenfelől jöttek szegényebb sorsú polgárok, akik otthon eladták néhány holdnyi földecskéjüket, házukat s elmentek Öttömösre, hogy ott vegyenek 4—5-ször annyi irdatlan erdőt vagy sívó homokot" — írta a korabeli krónikás. Bálint Sándor az egyházi anyakönyvek alapján megállapította, hogy „Ötömösön leginkább Alsótanya szegényparaszt népe telepedett meg." 9 Az 1907. évi határtérképen 164 új tulajdonost számoltunk össze, s túlnyomó részük valóban szeged-alsótanyai gyökérzetű. Gyakoribb családnevek: Ábrahám, Ácssánta, Bálint, Bata, Dobó, Katona, Király, Kispál, Szűcs, Ördög. Mivel a térkép jelöli a feleség nevét is, kitűnik, hogy több ízben sógorok vásároltak egymás mellett földet. 10 Az új telepeseknek több mint fele 5 hold vagy valamivel kisebb területű homokföldet vásárolt, ami alátámasztja azt a megállapítást, hogy nagyrészt szegényparasztokat csábított a viszonylag olcsó homokpuszta vásárlásának lehetősége, akiknek korábban még kevesebb földjük volt, vagy szüleikkel együtt éltek és gazdálkodtak. Tőkeerős parasztok 30—40—50 holdat is vásároltak pl. Molnár Antal (felesége Szabó G. Piroska) a volt Magyari-major környékén kb. 60 holdat, Katona Mihály (felesége Kószó Anna) két helyen kb. 60 holdat, Hegyesi István (felesége Ördög Terézia) kb. 55 holdat, Vitner Péter (felesége Lukács Ágnes) kb. 50 holdat, Németh Mihály és Kispál György kb. 45-45 holdat. Ha a belterület házhelyeit elhagyjuk, az egy birtokosra jutó átlagos földterület kb. 11,5 kat. hold. Sokan mindjárt szőlőt is telepítettek. 1907-ben a határban 132 fölparcellán, a faluban 20 házhelyen állottak épületek. A parcellázás óta még egy évtized sem telt el, ezért kevés a kiépült tanya : 4 épület volt 3 telepes tanyaföldjén 3 épület volt 8 telepes tanyaföldjén 5 Az 1930. évi népszámlálás. M. Stat. Közi. Üj sor. 83. Bp. 1932. 45. 6 Özv. Magyar Imréné Sándorfalva község birtokosai között szerepel. A magyar szent korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 2. Bp. 1897. 7 CsML, Hódmezővásárhely, Ötömös kataszteri birtokvázlata, 1905. Uaz, 1907. HvK 22. 8 A vármegye új községe. Szegedi Napló, 1908. 202. 3. 9 BÁLINT SÁNDOR 1976. 208. 10 Az 1907. évi kat. térkép nyomán közzé tettük az ötömösi puszta telepeseinek névjegyzékét, föltüntetve a megvásárolt föld becsült területét, helyrajzi számát és a tanya épületeit: JUHÁSZ ANTAL 1986. 128—131. Az újraközléstől itt eltekintünk. 143
