Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

32. kép. Kerítetlen tanya az út felől. Kistelek, Tanya 479. Szerző felvétele 1976-ban, MFM:29 948 részén szőlőt telepítettek, amivel jól hasznosították a különben gyenge szemtermést hozó homoktalajt. Ugyancsak szőlővel telepítették be a község által haszonbérbe adott, ún. koronás földeket. Ezeken az 1-2 holdas szőlőföldeken sem épültek lakótanyák, csupán szőlőgunyhők. A tanyán élő népesség szaporodása folytán a községi képviselőtestület 1885-ben szükségesnek tartotta külterületi iskola építését. Az elhatározás 1900-ban valósult meg, amikor Feketehalom és Perczel határrészen nyílt egy-egy tanyai iskola. A külterületi népesség pontos számát először 1910-bőlismerjük: ekkor 2293 fő, a község lakosságának 30,7%-a élt a határban.

26 Századunkban, az 1945. évi földosztásig a tanyák számának növekedését két körülmény alakította : 1. a gazdabirtokok további aprózódása, amely után az örökrészen új tanyák épültek, 2. a község a közlegelő egy-egy részét haszonbérbe adta. Itt az utóbbiról szólunk. A közlegelő kiosztása — akárcsak Szeged határában — nyilvános árverésen történt. 1903-ban a község a mai Feketehalom dűlőben 200 holdat adott haszonbérbe 5-5 lánc (magyar hold) területű darabokban,

27 1925-ben a Baromjárás dűlőben pedig 300 holdat előbb 6 évre, majd az újabb árverésen 25 évre. Többnyire más házában lakó szegényparasztok, tanyai kisparasztok leszármazottai béreltek járásföldei és építettek az 5 holdon kis, nádtetős tanyaházat, istállót, ólat. Az első 26 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása M. Stat. Közi. Új sor. 42. Bp. 1912. 27 CsML, Kisteleki Képv. test. jkv. 1903. szept. 11. 39. sz. 135