Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

osztáskor környékbeli kisgazdák is „fogtak bérföldet", hogy örökföldjüket kiegészítsék, de 25 éves hosszúbérletre már kevésbé vállalkoztak. A feltört gyepföld a megtelepülök szerint igen jól termett, egy hold 14—16 mázsa rozstermést is hozott — persze csak jó esztendőben és kezdetben, amíg a barom által hosszú időn át ganézott homokföld ki nem merült. Az 1930. évi népszámlálás idején a község külterületén, határrészenként az alábbi népesség élt :

28 Bogárzói tanyák 262 fő Csengelével határos tanyák 97 fő Feketehalmi tanyák 258 fő Majsai úti tanyák 136 fő Öreghegy 441 fő Perczeli úti tanyák 383 fő Újhegy 220 fő Vasút melletti tanyák 469 fő 2266 fő Tanyán élt 1930-ban a jelenlevő népesség 26%-a. 1910 óta a tanyai lakosság száma alig, aránya viszont 4,7%-kal csökkent. Utóbbit az magyarázza, hogy közben a község lakossága 1212 fővel szaporodott. Új tanyák épültek az 1920-as években is — elsősorban a felosztott közlegelőn —, de ezáltal a tanyán élők száma nem nőtt, mivel az építkezők korábban is tanyán éltek : más házában vagy a szülőkkel együtt. A nagy tanyai gyermekszaporulat „ellentétele" két fejlemény volt : 1. az idős gazdaházaspárok egy része (akkor még!) „hazaköltözött" falusi házába. Szemléletesen tükrözi ezt az 1930. évi külterületi lakosság életkor szerinti megoszlása : 0—16 6—11 12—14 15—19 20—39 40—59 60 feletti 321 317 80 266 728 404 150 2. a családos kisparaszt-ivadékok részben a községben telepedtek le, ahol a század elejétől a képviselőtestület többször parcellázott házhelyeket. 1926-ban a község belterületén 1342, külterületén 448 lakóház volt,

29 tehát a lakóházak 25,2 %-a esett a külterületre, ami megfelel a tanyai lakosság számarányának. A gazdabirtokok osztódása és az örökösök építkezése következtében néhol egészen „összesűrűsödtek" a tanyák, amit a helyi szóhasználat sajátos módon tükröz : az egymáshoz közeli, rokonok lakta tanyákat — a családnév után — Krizsán-falunak, Németh-falunak, Birgés-sornak nevezik. Az 1945. évi földosztáskor a községi haszonbéres földek a bérlők tulajdonába kerültek. Ezeken — a szőlőbérleteket kivéve — a 20—30-as években valamennyi bérlő épített. A kisajátított és megváltott földeken újonnan földhöz juttatott parasztok viszont új tanyákat is építettek, így a külterületi házak száma 1949-ben már 645 28 Az 1930. évi népszámlálás I. M. Stat. Közi. Űj sor 83. Bp. 1932. 333. — A népszámlálás a község külterületi népességéhez számítja a közigazgatásilag Kistelekhez csatolt Felsőpusztaszer lakosságát. Mivel azonban Felsőpusztaszer Kecskemét város pusztája volt, és így nem szerves része Kistelek határának, településtörténetét külön tárgyaljuk. 29 VICSAY LAJOS 1929. 188s 136