Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

a központ fejlődésének. A Kistemplomtanya mint falumag köré szerveződő településsűrűsödés mindenesetre évtizedről évtizedre érzékelhető, s kitapintható, hogy az 1940-es évek végére a „falumag" a vonzás területéhez tartozó kb. 600 dorozsmai tanya központjává vált. Ezt mutatja, hogy az önállósult új község területén 1949-ben 39 iparos — 6 cipész, 5-5 bognár és kovács, 4 asztalos, 3-3 borbély, lakatos (műszerész) és kocsmáros, 2-2 kőműves, pék és szabó, l-l hentes, molnár, szikvízgyártó és temetkezési vállalkozó — és 20 kereskedő —14 szatócs, 3 rövidáru-kereskedő, 2 trafikos és 1 virágkereskedő — lakott. Nagyobb részük a belterületen működött. A mezőgazdasági, élelmezési szükségleteket ellátó és szolgáltató kisiparosok száma tükrözi, hogy a lakosság efféle igényeit döntő mértékben helyben, elsősorban a belterületen dolgozó iparosréteg elégítette ki. 1947-ben a belterületen 150 db 300 négyszögöles házhelyet jelöltek ki. Mindössze 78 igénylő jelentkezett — zömmel nincstelenek és 1 holdon alóli törpebirtokosok —, mivel a házhelyigénylést korlátozták. Akiknek ugyanis építkezésre alkalmas földjük volt, bármilyen kis darabka (pár száz négyszögölnyi), azok nem kaphattak házhelyet. Az 1949. évi adatfelvétel szerint a határban kb. 200 földnélküli élt, részben gazdatanyákon lakóként, részben harmados- vagy felesbérlőként.

54 Az 1949. évi belügyminiszteri rendelettel önálló községgé alakított tanyaközpont neve 1950 óta Bordány, a határában elterülő, népes Bordány dűlő nyomán. A belterületen 2, a külterületen 4 elemi népiskola állott, melyeket 1949-ben jó karban levőnek, a tankötelesek számához (487 fő) képest megfelelő befogadóképességűnek ítéltek. Göbölyjárásközpont — Árpádközpont — (Illés A közlegelő fölosztása után, az 1900-as években kezdett kibontakozni, szintén a szegedi—halasi út mentén. Templomát 1900-ban szentelték. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) 1924—25-ben 22 holdat kisajátított és 300 négyszögöles házhelyekre parcellázott, ami lendületet adott a tanyaközpont fejlődésének. Ugyanekkor a Wolf Miksa-féle birtokból 391 hold 880 négyszögölet osztottak ki szegényes kisparasztok között. 1911-ben Gazdakör alakult, — az kezdeményezte a tanyaközpont Árpádközpont elnevezését —, 1930-ban orvoslakás, 1933-ban posta épült, hétfői napon hetipiacot tartottak. 1933-ban a belterületen a templomon és egy elemi népiskolán kívül 57 épület állott, így Dorozsma második, leginkább kiépült tanyaközpontjának számított. Kiterjedt, jórészt a 20. században tanyásodott határrész természetes központja volt. Az anyközségtől való nagyobb távolsága mellett ez is szerepet játszott abban, hogy 1945 után, Üllés néven először önállósult Dorozsma határából. 1949-ben területén 778 lakóházban 2957 főnyi népesség élt.

55 Forráskút-Központ, Forráskút A Kiskunmajsára vezető út mellett, Dorozsmától 16 km-re keletkezett. Elnevezését a hasonló nevű dűlőről kapta. Temploma 1906-ban épült közadakozásból. 1933-ban egy utcás település volt: az út mentén 23 épület, a központi helyű templom54 Kiss TAMÁS: Tanyaközpont, község kialakulása. MFM. Néprajzi Adattára 508—74. 19. 55 KSH 1949. évi népszámlálás 11. Bp. 1951. 85. 126