Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

28. kép. Dorozsmai gazdatanya 1974-ben. Üllés, Rózsa dűlő 104. Szerző felvétele. Legtöbb tanya a 18. század óta megült Átokháza dűlőben (495) és Bordány dűlőben (297) feküdt. Dorozsmának több tanyája és nagyobb tanyai népessége volt az 1930-as években, mint a hasonló természetföldrajzi és talajadottságokkal rendelkező Csongrád mezővárosnak — pedig a határa több mint nyolcezer holddal volt kisebb.

47 Úgy látjuk, hogy Dorozsmán az 1930-as évekre kismezővárosi szintű és fejlett mezőgazdasági kultúrájú tanyarendszer bontakozott ki, amely kiépültségét, a művelés belterjességét, elemi népiskolákkal való ellátottságát tekintve elérte vagy igen megközelítette a 19. század közepén még előtte járó nagy szomszéd, Szeged fejlett tanyarendszerének mutatóit. Lássunk erre néhány példát: Szeged Kiskundorozsma a határ területe 141 388 kat. h. 32 350 kat. h. külterületi ház (1930) 10 004 kat. h. 2 246 kat. h. külterületi népesség (1930) 45 450 kat. h. 10 668 kat. h. 47 Csongrád város területe 40.574 kat. hold, a külterületi lakóházak száma 2233, népességük 9540 fő volt, Dorozsma területe 32 350 kat. hold, külterületi házainak száma 2246, lakosság pedig 10668 fő (1930. évi népszámlálás). 123