Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Természetesen más léptékű a két település nagyságrendje — mint ahogy Csongrád város belterületi lakossága is nagyobb volt, mint Dorozsmáé —, de tanyarendszerük, a szomszédság, a hasonló természeti föltételek folytán is, párhuzamba állítható. Azonos területre számítva Dorozsma határában kb. ugyanannyi ember élt, mint Szeged külterületén. A gazdálkodás módjára a művelési ágak összehasonlításából következtethetünk:

48 Művelési ᣠ;ak Szeged Kiskundorozsma szántóföld 81 889 kat. hold 21 118 kat. hold kert 1 711 kat. hold 208 kat. hold rét 15 684 kat. hold 4 658 kat. hold szőlő 9 729 kat. hold 2 326 kat. hold legelő 10 779 kat. hold 1 352 kat. hold erdő 8 290 kat. hold 267 kat. hold nádas 777 kat. hold 395 kat. hold földadó alá nem eső 12 529 kat. hóid 2 026 kat. hold Az egész határterülethez viszonyítva Dorozsmán nagyobb a szántóföldek, a rétek, de még a szőlőterület aránya is. Utóbbi meglepőnek tűnik, de ha megvizsgáljuk a dorozsmai szőlők telepítését és eloszlását, érthetővé válik. A közlegelő fölosztása után Dorozsmán néhány úri birtokos több száz hold homokföldet vásárolt össze és nagy arányú szőlőtelepítésbe fogott. A Wolf-birtokon az 1930-as években 100 hold, a Jerney-birtokon 51 hold, Juránovits Gyula birtokán 30 hold szőlő virult, Varga János Balázs 200 holdas nagygazdának 15 hold szőleje és 15 hold gyümölcsöse volt, Bohn József birtokos szőlővessző értékesítésével is foglalkozott.

49 Ekkora egyéni tulajdonú szőlőtelepek a szegedi határban nem létesültek. Az úri birtokosok telepítései — részben az ott dolgozó napszámosok közvetítésével — azután példát adtak a tanyai parasztoknak. Ezek magyarázzák, hogy a dorozsmai szőlőtelepítés a területhez és a tanyai lakossághoz mérve elérte, sőt kissé meghaladta a korábban kibontakozó szegedi szőlőtermesztés mértékét. 1933-ban a határban 5 major volt, úri birtokokon, ahol kommenciós cselédek is éltek.

50 Az eddigiekből is látható, hogy az 1930-as évekre Dorozsma határában két, többféle funkciót ellátó és két kisebb, korlátozott szerepkörű tanyaközpont alakult ki. Ugyan 1947 előtt egyik helyen sem létesült közigazgatási kirendeltség, de településmagjuk fejlődött és piackörzetük, kisipari műhelyeik, malmaik, iskoláik vonzásterülete kiterjedt több száz környező tanyára. Most tekintsük át e tanyaközpontok kialakulását. 48 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben M. Stat. Közi. Új sor. 99. Bp .1936. 163. 49 SZTRIHA KÁLMÁN 1937. 50 Forrásom az 1933. évi térkép és SZTRIHA KÁLMÁN 1937. 124