A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

eleget s jót. De kivált gyökeres veteményeiről híres Makó. Az itt termo' petrezselyem, zeller, peszternák, sárgarépa nind bővségével, mind szépségével s jóságával elsőséget érdemel."

14 A makói földművelők — szántóvetők és kertészek — már a reformkorban kezdik elhagyni az önellátó gazdálkodást. A piaci keresletnek megfelelően csak néhány szántóföldi és kertészeti terméket állítanak elő, az egyéb szükségleteiket a piacon szerzik be. A polgárosodó életmódnak szembetűnő velejárója, hogy az asszonyok „szőnni magok nem szoktak, minthogy az itt található sok takátsoknál fogva ahhoz könnyebben jutnak. Szőnek pedig az idevaló takátsok a közönséges vásznon kívül különb-különbféle veres és kék tarkákat, szép pamutos derékallyakat, savolyost, sőt damaskot is."

15 A 19. század közepére a paraszti árutermelés még nagyobb méreteket ölt. A kupeckedő, vállalkozó hajlamú házas zsellérek számára a fuvarozáshoz szükséges ló jelenti a megélhetés alapját. Még 1825-ben az Aradi utcában a házas zsellérek 10 százaléka, 1849-ben már 24 százaléka rendelkezik két, olykor három lóval, vagyis minden negyedik házas zsellér család kisvállalkozói kereskedésből, fuvarozásból él. A 19. század közepére a házas zsellérek fő megélhetési alapja a veteményes föld, amely olykor kiegészül szőlő- és kenderfölddel is. 1851-ben az Aradi utcai házas zsellérek 58 százaléka rendelkezik veteményes földdel, ezek nagysága 50—1400 négyszögöl. 6. táblázat Veteményes földek nagysága az Aradi utcai gazdaságokban Négyszögöl % 50— 200 33,3 250— 400 33,3 450— 600 14,3 650— 800 14,3 850—1000 2,4 1000 felett 2,4 100 (Forrás: az 1851. évi telekkönyv) A veteménytermelés az Aradi utcában a 19. század közepén átlagosan 380 négyszögöles veteményes kertekben folyik, de ezt a területet növeli még a házikertek nagytága is, amely 75—650 négyszögöl között ingadozik, a házas zsellérek átlagos teleknagysága 247 négyszögöl (a telkes jobbágyoké 250). A veteményes földek ára igen magas. Dura János két napos veteményest 525 forintért vásárolt, Bódi István 400, B. Szűcs Ferenc 600 forintért. A két napos, vagyis 400 négyszögölnyi veteményes értéke azonos négy és fél hold szántóéval. Pedig a szántóföld ára is magas, Szirbik Miklós arról panaszkodik : „a földnek sokfelé való osztása okozta annak megdrágulását is, mely szerént egy fertály (9 hold) 1000—1300 forinton is elkel."

16 14 Szirbik M. 1979. 33. 15 Szirbik M. 1979. 36. 16 Szirbik M. 1979. 35. 246