A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

A házas zsellérek 18,4 százalékának van szőleje és 48,6 százalékának kenderföldje. A szőlőföld árfolyama szintén magas, egy 400 négyszögöles parcellának 250—300 forint az értéke. Egy vékás kenderföldet viszont 10—30 forintért lehetett vásárolni. A feudalizmus idején az ingatlanszerzés általános módja az öröklés. Minél jobban kialakulnak a polgári termelési viszonyok, annál inkább előtérbe kerül a vásárlás. A házas zsellérek gazdasága gyorsabban fejlődik, mint a telkes jobbágyoké. A jobbágyok a megélhetésük alapját képező szántóföld 62,5 százalékát öröklik, a házas zsellérek viszont a számukra meghatározó szerepet jelentő veteményes földek 90 százalékát vásárolják. 7. táblázat Az Aradi utcai telkes gazdák ingatlanszerzés módja 1851-ben (százalékban) Ház Szántó Szőlő Kenderföld Vétel örökség Csere Maga építette 70,6 23,5 5,9 25 62,5 12,5 88,9 58,3 41,7 100 100 100 100 8. táblázat (Forrás: az 1851. évi telekkönyv) Az Aradi utcai házas zsellérek ingatlanszerzés módja 1851-ben (százalékban) Ház Szőlő Kenderföld Veteményes Vétel örökség Csere Ajándék Maga építette 82,9 7,9 2,6 6,6 60,9 39,1 87,8 9,8 2,4 89,8 5,1 5,1 100 100 100 100 (Forrás: az 1851. évi telekkönyv) Az ingatlanok megszerzésének időpontjából a polgárosodási folyamat ütemére is következtethetünk. A telkes jobbágyok ingatlanszerzése egyenletes fejlődést mutat, a házas zsellérek ház és föld vásárlása az 1830-as években ugrásszerűen meggyorsul, az 1840-es években tovább fokozódik. Mindez összefügg a hagymatermesztésnek a veteményes kertekbe való kikerülésével. 247