A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)
Néprajz - Szigeti György: hagyományos népszokások Apátfalván I.
Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982—83/1. HAGYOMÁNYOS NÉPSZOKÁSOK APÁTFALVÁN I. SZIGETI GYÖRGY (Budapest) Bevezetés Apátfalva község Makótól mintegy 10 km-re keletre, teljesen sík területen, a Maros folyó jobb partján fekszik. Nevét onnan kapta, hogy a középkori Apátfalva (Pothfalua), amiről már 1332-ben történik említés, minden bizonnyal a csanádi bencés monostor apátjának tulajdona volt. Érdekes, hogy a nép ma is Pátfalvának vagy Pátfolvának nevezi. A török hódoltság idején, 1573-ban teljesen elpusztult falu az 1690-es években újra népesedni kezdett és egy települést alkotott Űjcsanáddal, a mai Magyarcsanáddal. Apátfalvát 1751-ben az aradi kincstári uradalomba osztották be. Lovász Mihály uradalmi kormányzó 1752-től 1756-ig mintegy 50 magyar családot telepített a környékről: Anyás, Földeák, Makó, Mindszent, Orosháza, Szeged, Szele, Szent Anna, Szent Márton, Tápé, Vásárhely helységekből. 1 Mikor az apátfalvi vagy újcsanádi magyarság száma az 500-at meghaladta, a csanádi püspök 1753-ban önálló plébániát szervezett, a kincstár pedig 1757-ben templomot építtetett a számukra. Apátfalvának Csanádtól való különválása 1762-ben történt. A község legrégibb pecsétje 1764-ből való ezzel a körírással: Sigillum Communitatis Apadfalvensis (Apádfalva község pecsétje). 1767-ben már 128 tiszta magyar telkesgazda és 47 magyar zsellér lakja, összesen 964 lélek. A lakosok száma 1768-ban s később új települt ékkel is szaporodott a Jászságból, Gömör, Heves, Hont és Nógrád vármegyékből. 1820-ban a Maros árja majdnem egy egész utcát elsodort, 1831-ben pedig a kolera ritkította meg a lakosság sorait. 2 Palugyay szerint: „Népessége: az 1827-ki országos összeíráskor 3568 lélek közül r. kath. 3453; g. n. e. 65; prot. 25; zsidó 25. Az 1851-ik évi összeírás szerint családfő 677, összes lélek száma 3946. Tanodái állapot : Egy r. kath. iskola egy tanítóval; a múlt 1851-ik évben volt tanuló fi 239, leány 234, összesen 473." 3 Mint általában a dél-alföldi telepes falvak, Apátfalva is szabályos településformájú. Földje kevés kivétellel kiváló termőföld, lakói pedig nagyon szorgalmas és a legnagyobb részben földművelésből élő magyarok. A község határának területe 10 306 4 kat. hold, lakóinak száma az 1900. évi népszámlálás szerint 5318 5 , az 1960-as népszámláláskor pedig 5580. A legújabb adatok viszont csökkenő tenden1 Takáts L. 1926. 3—4. 2 Szentkláray J. 1898. 227. 3 Palugyay I. 1855. 302. 4 Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat I. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. Bp. 1902. 340. 6 Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat 2. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. Bp. 1904. 678. m
