Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
Az utolsó, §. VII. nem Bél besorolása, hanem Batthyány érsek rendeletére — az 1700-as évek második felében készített másolat írójáé. Az eredeti kézirat 77—78. oldalán lévő, két kéztől származó bejegyzést sorolta a másoló ebben az utolsó, VII. pontba, logikailag teljesen indokoltan. Amint látható, a kötetből hiányzik a Tabula itineraria és nincs hozzá elenchus sem. Ezt a kötetbe helyezett kis cédula külön föl is tünteti: Elenchum non habet. 152 Szintén a prímási könyvtárban található Csongrád megye Bél féle leírásának a 18. század utolsó harmadából, eddig azonosítatlan kéztől származó másolata. 153 Az eredetihez hasonló nagyságú, bekötött kötet első 16 oldalán részletes tartalomjegyzéket ad. Ezután következik a 119 oldalas, igen szépen, tagoltan, áttekinthetően írt anyag. Látszik rajta, hogy aki készítette, nemcsak egyszerű másoló volt, de tisztában lehetett a Bél féle elképzeléssel, aminek csak egyik bizonyítéka a fent említett — legutolsó pontban tett módosítás. (§ VII.) Ugyancsak kibővítette a kéziratot az 57. oldalra befestett Szeged város új, szines címerével, amelyet Bél csak leírt. A lapszélen föltüntetette folyamatosan az egyes részek tartalmát — oly módon, ahogy Bél a nyomtatásban megjelent kötetekben tette. Munkánk során az eredeti, Bél—féle változatot használtuk, egybevetve azonban a 18. század végi másolattal. Az összehasonlítás azzal a megdöbbentő eredménnyel járt, hogy a hozzáértő, gondos másoló munkája és az eredeti változat között több mint 400 helyen volt eltérés, zömmel csak egy—két betűelírás, (amelyek némelyike azonban komoly értelemváltozást eredményezett), de akadt fél mondatnyi — szemmel láthatóan figyelmetlenségből eredő — kihagyás is. A másolatok sora ezzel még nem ért véget. A 19. század első felében Gyurikovits György készített újabb másolatot, amely ma az OSZK Kézirattárában található. 154 Ez az eredetihez hasonló nagyságú, fűzött kötet 22 számozott lapból áll. Az összehasonlítás során kiderült, hogy Gyurikovits számos helyen változtatott a szövegen. Az még kisebb probléma, hogy a Pars specialis-ban a Membrum primum... helyett végig a sectio prima, secunda, stb., a Pars generalis helyett pedig a Partis generalis elnevezést használta. Már jelentősebb dolog, hogy az egyes helységek sorrendjét a kéziraton belül megváltoztatta, más csoportosítást használt. (A Szegedről szóló rész XXII. pontja nála például 15., vagy például a várak leírásánál Földvár után nála Szegvár következik, kihagyva az eredeti anyagban leírt Martonos, Kis—Kanisa, Osztrova, Petroszela helységeket. Viszont két lappal odább ezek anyagát is lehozza. 155 Vagy például szerepel nála féloldalnyi betoldás a piaristákról, ami az eredetiben nincs. 156 ) -A legfőbb probléma azonban ott mutatkozik, hogy az egész szöveg az eredeti változatnak csak mintegy fele ( !) terjedelmű, és a meglévő rész is sokkal inkább kivonatolása, jegyzetelése a Bél-féle leírásnak, mintsem másolata. Elgondolkoztató azok számára, akik csak a Gyurikovits féle másolat alapján próbálják (próbálták) egy—egy megye Bél—féle leírását kiadni. A leírás keletkezési idejét vizsgálva, a szövegben szereplő utalások megerősítik, hogy ez a kézirat 1730—31 körül készült, az 1732. február magának a kézirat lezárásá152 Nem tudni mikor készült a kis cédula, az írás sem árul el sokat, inkább talányos. Az egyik oldalon ez áll: Comité Csongrád. Autographe. Elenchum non... A másik oldalon többszörösen áthúzva ez olvasható: Comitate(?) Csongrád. Duplicatum. Elenchum non habet. 153 Jelzete: Coll. Batthyanyana, Cat. X. Tit. I. v. X. D. 21. Beliana, I. v. A kísérőszöveg így hangzik : Descriptio Comitatus Csongrád per Mathiam Beliam. Copia per Suam Eminentiam procurata. Manuscriptum compactum in folio, pag. 119. 154 OSZK. Kt. Fol. Lat. 3627. 155 A kézirat 18. verso és 19. recto oldalán. 156 Uo. a 12. verso oldalon. 150 »
